Ez a második este teljes audio felvétele:
Az A Question Of Lust kislemez megjelenésének a napján is koncertezett a Depeche Mode. Következzék most egy teljes audio koncertfelvétel 40 évvel ezelőttről, Bournemouth-ból:
A leghíresebb A Question Of Lust cover a világhírű norvég A-Ha zenekaré:
A Forced To Mode feldolgozása:
Katja Savia verziója:
A Thieves Like Us tiszteletadása:
A Bicircular megrázó feldolgozása:
A Los Passengers verziója:
„A Black Celebration második kislemeze volt az első olyan Depeche Mode-kislemez, amelyen Martin volt az énekes. A Somebody egy dupla A-oldalas kislemez része volt, amelyen a nyilvánvalóan ellentmondásos Blasphemous Rumours is szerepelt 1984-ben, így számomra ez jelentette a különbséget. Tekintettel a Black Celebration albumon Martin által énekelt dalok arányára, talán nem meglepő, hogy egyet kislemezként választottak ki, és az ő dalai közül az A Question Of Lust valóban az egyetlen nyilvánvaló választás kislemezként. Ez egy időtálló dal, amelyet még mindig jó hallgatni Martin előadásában.
De vajon a brit lemezvásárlók is szerették akkoriban? Nem, nem szerették. 1986. április 14-én jelent meg, és mindössze a 28. helyig jutott, ami a zenekar legrosszabb helyezése volt a Dreaming Of Me óta.
Pedig a kislemez jó sajtót kapott – a Smash Hits így írt róla:
„A címben szereplő „provokatív” szó és a borítón csókolózó pár alapján az ember azt várná, hogy ez a lemez legalább kissé „túlfűtött” és perverz lesz. De nem. Egyáltalán nem is vetkőznek le! Miután az intro fekete elektro zaja elcsendesedik, egy lebegő, melankolikus dallamot és ziháló, lihegő hangot hallunk, amely nem a „vágyról”, hanem a „szerelemről” énekel (a „vágy” szót kizárólag azért használják, hogy rímeljen a „bizalom” és a „por” szavakra). Hangulatos és szép, de teljesen íztelen. Micsoda csalás!”
A No.1 magazinnak is tetszett:
„Első hallgatásra úgy tűnik, hogy ezt a dalt soha nem szabadott volna kislemezként kiadni, de néhány lejátszás után a DM első teljes értékű balladája valóban hatni kezd. Ez egy l-a-s-s-ú, kísérteties szám, szomorú, de nem lehangoló, és újabb bizonyíték a zenekar egyre növekvő érettségére. Szép csavar a szokásos szerelmes dalokhoz képest. (4 csillag)
A Melody Maker azonban teljesen félreértette, még a énekes kilétét is.
„Mint két akaratlanul egymás mellé sodródott ágytárs, a Depeche Mode és jómagam harmadik alkalommal találkozunk a kislemezek oldalán. Minden egyes új kiadvány újra meggyőz arról, hogy az egyetlen tényező, ami megakadályozza a csoport felemelkedését a legnagyobb sztárok közé, az énekes Dave Gahan könyörtelen komorsága. Egy kevésbé ostoba kritikus felismerné, hogy a dal édeskés hangzása valójában érzékenységét tükrözi; én egy nagyon jó dalt hallok, amely magában hordozza Godley és Creme „Cry” című dalának grandiózus hangulatát, de Gahan halvány suttogása elnyomja.”
De mindez nem számított, mert a kislemez egyáltalán nem volt sikeres. Talán ha a zenekar kipróbálta volna az Egyesült Királyságban azt a születésnapi torta ötletet, amit 1986 augusztusában Japánban kipróbáltak, az változást hozott volna. (lásd a fellépéseknél)
A Flood remix az A Question Of Lust című számból elég jó, bár kissé szegényes, hiányoznak belőle bizonyos hangok. Ez azonban nem Flood hibája volt. Kiderült, hogy a Mute csak a multitrack szalagokat küldte el neki, ami nem volt túl okos döntés. Azonban a mix jó lett. A Christmas Island egy végzetes hangulatú, nukleáris témájú instrumentális darab, amelyet Martin és Alan írt, és amelyet a zenekar teljesen egyedül produkált. Az élő felvételek mind kiválóak, tiszta hangzásúak és mind meghallgatásra érdemesek. Ami a többi formátumot illeti, a standard 7″-es kislemez az A Question Of Lust albumváltozatát tartalmazza, bár a Fly On The Windscreen fade out/in és a Christmas Island nélkül. A borítón nem Alan csókol valakit, hanem a fotós két barátja. A borító hátoldalán a zenekar látható, amint a Hansa lépcsőjén áll.
Az egyetlen másik brit kiadás a 12″ volt, mint a Stripped, 5 dallal, de ezúttal nem hirdették nagyban. A lemez hosszáról sem tettek említést. Rajta található az A Question Of Lust, egy hosszabbított Christmas Island, amely nem igazán ad hozzá sokat a 7″-hez, a People Are People élő verziója, szintén Bázelből, az It Doesn’t Matter Two instrumentális változata, amely igazán nagyon szép, és végül az A Question Of Lust (Minimal). Az utolsó szám a lemez sztárja – egy kísérteties, minimalista feldolgozás, amelyet a zenekar, Gareth Jones és Daniel Miller készített.
Végül, kissé elkerülhetetlenül, eljutunk a videóhoz. Mint az Anton előtti Depeche-videók 95%-a, ez sem túl jó. Clive Richardson volt a rendező, és merész lépést tett azzal, hogy a videót Martin meztelenül ugráló és kissé idétlen felvételeivel kezdte egy öltözőben. Ezután szerencsére átvált a bandára, akik hangulatosak a domboldalon, fémdarabokat ütögetnek, Dave pedig igyekszik bekapcsolódni, és időnként tamburint játszik. Nem nagyszerű, de nem is a legrosszabb, amit addig csináltak.
Így hangzik el az A Question Of Lust története. Ahogy az elején is mondtam, ez egy olyan dal, amely biztosan megmaradt, és a 101-es verzió különösen csodálatos, főleg ott, ahol Martin egy fokkal feljebb lép az utolsó „And you know that I’d rather be home” résznél. Egy nagyszerű dalokkal teli albumon, ahogy a lemezkiadó is mondta, nem volt túl sok kislemez, így talán az A Question Of Lust volt az egyik kevés lehetőség, amit érdemesnek tartottak. Örülök, hogy kiadták – ha másért nem, akkor a limitált kiadású kazetta kislemezért.”
A cikk eredetije, ennél sokkal több kiadványcsámcsogással itt található.
Természetesen 1986-ban a Black Celebration Tour minden egyes fellépésén játszották a dalt, a „Martin blokkban”, azaz a koncert közepén. Íme a londoni koncert felvétele:
Az A Question Of Lust a Music For The Masses Tour-ra is a setlistben maradt, ám némi meglepetésre a „Martin-blokkból” átkerült a ráadás első helyére, így ez volt az első olyan koncertsorozat, ahol 3 Martin dal is szerepelt. Itt is az albumverziót játszották. A 101-változatot jól ismerhetjük: Martin elhagyja a „question ot trust” előtti „it’s a” részt, és a végén a szintiszóló előtt kétszer is elhangzik a refrén, ezáltal hosszabb érzetű (de valójában nem hosszabb) a verzió.
A World Violation Tour-ra kikerült a setlistből az A Question Of Lust, majd pedig egy turnéval később visszakerült: a koncertek kb. felén csendült fel a Devotional Touron. Ez talán meglepő lehet, hiszen például a Devotional videókiadványon (és a korszak audio koncertfelvételei között) nyoma sincs a dalnak, de 53-szor játszották, többször, mint a retinánkba-füljáratunkba égett Judas-t! Az alábbi élő felvételen, az 1993-as Miamiban rendezett koncerten látható, hogy ugyanaz volt a kivetítése a dalnak, mint a Judas-nak: valamint végignézhetjük Martin érzelmes énekét és némi küzdelmét a mikrofon zsinórjával. Természetesen már a hölgy háttérvokalistákkal élvezhetjük a dalt, akik főleg a „kiss meg goodbye” résznél és a refrén második felében az ereszkedő énekükkel hoznak újat a dalba. Ezt leszámítva a 101-verziótól annyiban tér el, hogy kevésbé „in medias res” kezdődik, és a végén a himnikus szintihangszín kicsit más lett).
Az A Question Of Lust 1994-re, az Exotic Tourra is a setlist része maradt, de ekkor már csak a fellépések alig negyedén játszották (60-ból 14-szer). Ugyanazt a lassan épülő, a második versszakra beinduló változatot hallhatjuk, mint a Devotional Touron; érdekesség viszont, hogy a kivetítés megváltozott, ezúttal három lángoló gyertyát láthatunk, amelyből a két szélső visszafelé lett felvéve. Különösen szép, amikor szív alakú a bal oldali gyertya A kitűnő minőségű audio felvétel a honolului koncertről származik.
Nem meglepő módon az A Question Of Lust a The Singles Touron is a setlist része maradt, szintén a koncert közepi „Martin blokkban” kapott helyet, mint a Devotional és az Exotic Touron. Nem csak ez nem változott, hanem a dal előadása sem: egy az egyben a Devotional változatot hallhatjuk – igaz, első ízben élő dobbal. A videó a philadelphiai koncertről származik, a hang pedig a leírás alapján a december 19.-ei los angelesi koncertről – ami biztos, hogy téves, ugyanis ez azon kevés koncertek egyike volt, amikor nem játszották az A Question Of Lust-ot (hanem helyette a Sister Of Night-ot). Ugyancsak ez a kevés The Singles Tour dalok egyike, amelyekhez volt háttérvetítés – nézzük!
Az Exciter Touron – más slágerekhez hasonlóan – az A Question Of Lust is kimaradt a setlistből; ám aztán Martin 2003-ban a szólóturnéjára, a néhány fellépésből álló A Night With Martin L. Gore koncertkörútra beválogatta a dalt, a ráadásblokkba. Ez volt az első alkalom, hogy Peter Gordeno zongorakíséretében, minden más hangszer nélkül adta elő Martin a Black Celebration érzelmes slágerét.
Az A Question Of Lust a Touring The Angel koncertkörúton is csereszám volt; 123 koncertből mindössze 17-en csendült fel. Elvileg csak az első turnészakaszban játszották volna, de végül a balsikerű Kansas City-beli fellépésen is felcsendült, ahol Dave nem tudott visszatérni a színpadra a Martin blokk után (máig rejtély, hogy mi történt). Először Los Angelesben játszották a dalt (DM koncerten 7 év után először), az első ráadásban (a Somebody helyett), erről van felvételünk is. Ismét az albumverziót játsszák, a háttérvokál Peter Gordenoé, Martin pedig a dal végén a szintirésznél szabadul meg a fekete sapkájától.
Az A Question Of Lust a Tour Of The Universe elején a setlist tagja volt a Martin-blokkban, aztán lassan kikopott onnan (a turné vége felé néhányszor még a ráadásban játszották), és végül csak 16-szor játszották 102 alkalomból. Ez volt az első alkalom, hogy Depeche Mode-koncerten nem a teljes hangszerelt változatot, hanem a Martin-szólóturnéról ismerős Gordeno-féle zongorás változatot hallhattuk. Budapesten például 2009-ben ezt játszották az erősödő esőben!
A Delta Machine Tour is az A Question Of Lust prezentálásával kezdődött Nizzában, 2013 május 4.-én, ám aztán utána mindössze kétszer csendült fel a 106 fellépés során. Érdekesség, hogy Nizzában a teljes hangszerelésben játszották a dalt, ám aztán Los Angelesben és Abu Dhabiban ismét a Gordeno-féle zongorás változat csendült fel – igen ritka az olyan alkalom, amikor a DM egy turnén belül „hangszerelést cserél” egy dalon. (a Condemnation-nek játszották ezt el néhányszor). Nézzük a Nizzában, majd rögtön utána az Abu Dhabiban előadott kétféle A Question Of Lust-ot!
És ha valaki azt hitte volna, hogy a Delta Machine Tour után végképp kikopik a setlistből a dal, annak csattanós választ adott a Global Spirit Tour: a dalt ugyanis 54 alkalommal játszották, az első két turnészakaszon szinte végig volt, sőt, még a harmadik koncertszakasz első fellépésén is játszották Dublinban – hogy aztán – mintha elvágták volna – kikerüljön a setlistből. Természetesen Budapesten, a Groupama Arénában is játszották 2017 májusában – pont ezen a koncerten cserélt helyet a dal a Home-mal a setlistben. Mi most a londoni fellépésről mutatjuk a dalt. Ez ismét egy Gordeno-Martin féle zongorás duett volt; és noha Gordeno specialitása, hogy majdnem minden koncerten máshogy zongorázza a zongorás dalokat, mégis feltűnő volt, hogy ezen a turnén még lágyabban, még sebezhetőbben adta elő a Black Celebration nagy Martin-balladáját, a tegnap 35 éve kiadott A Question Of Lust-ot (és ha már itt tartunk, a Somebody-t is ugyanígy adta elő).
És aztán jött a Memento Mori Tour, ahol már törvényszerű volt szinte, hogy a turné első felében játszani fogják az A Question Of Lust-ot. Így is lett, aztán nyárra elkezdett ki-kikopni a setlistből a dal, és végül 2023-ban év végén, Los Angelesben játszották utoljára, azaz úgy járt, mint az utolsó jónéhány turnén szinte mindig: erős kezdés után elkezdték lecserélni más dalokra. A Memento Mori Touros A Question Of Lust ismét az albumverzió volt, amit jó volt hallani sok-sok akusztikus előadás után. 2023-ban Budapesten például ezen a felvételen jómagam is szemmel láthatóan teljesen átszellemülten éneklem a dalt:
Martin 25. születésnapja is emlékezetesen sikerült! Japán tévéstúdió, miniszoknyás mazsorettek, össznépi nagyzenekaros „happy birthday to you” éneklés a stúdió összes tagjával, torta, majd egy ehhez képest szinte visszafogott előadása az A Question Of Lust című dalnak. Óriási videó!
Német TV fellépés az Extratour nevű műsorban:
Montreux Rock Festival fellépés:
Egy hangulatos fellépés, alákevert stúdióhangzással:
Ma 40 éve jelent meg az A QUESTION OF LUST, a Black Celebration album második kiadott kislemeze. Ez volt az első teljes értékű A-oldalas Martin által énekelt dal, az utolsó Clive Richardson klip, az utolsó Alan-Martin közös alkotás kislemezen (Christmas Island) és az első kazettán is megjelenő kislemez is.
Az A Question Of Lust B-oldalán egy instrumentális alkotás található, CHRISTMAS ISLAND néven. Ez az együttes utolsó közös Martin Gore-Alan Wilder szerzeménye. Nem tudni, hogy az Indiai Óceánon található sziget miben inspirálta ezt az dalt, mindenesetre a dal néhány másodperc katonazenével indul, majd pedig átmegy egy sötét, kemény, gyászos, fenyegető hangvételű alkotásba. Elhangoltnak tűnő szintidallam, ijesztő effektek, keményen sodró alapritmus: szerintem kb. ilyennek képzelik a Depeche Mode-ot a „külsősök” mindenesetre a dal tökéletesen beleillik a Black Celebration-korszak hangzásába, de annál még militaristább, hidegháborúsabb hangulatú. Termszetesen szenzációs alkotásról beszélünk Amely egyébként az aktuális turnén (Black Celebration Tour) introként szolgált.
Az A Question Of Lust 12 inches vinyl kiadványa szintén a címadó dal kislemezváltozatával kezdődik (ami csak annyiban tér el az albumváltozattól, hogy felerősödve (fade-in) kezdődik), majd másodikként jön a CHRISTMAS ISLAND (EXTENDED), azaz a B-oldalas dal hosszabb változata (a CD változaton is ez szerepel harmadikként). A dal annyiban tér csak el a sima változattól, hogy a közepén egy témát jobban kibontanak, ám valahogy számomra sokkal vonzóbb lesz ettől ez a verzió. Valószínűleg annyira jó a dal, hogy szívesen hallgatok belőle szűk 1 perccel többet!
Már a Shake The Disease kislemezen feltűnt egy felvétel az 1984 november 30.-ai bázeli koncertről (Master And Servant), ám a Depeche Mode történelmének egyik legjobb koncertfelvételéről a legtöbb dal az A Question Of Lust maxira jutott. A 12 inches vinylen a PEOPLE ARE PEOPLE változata hallható tehát a bázeli fellépésről – zeneileg nincs eltérés a The World We Live In And Live In Hamburg-változathoz képest, csak Bázelben sokkal kevésbé kásás mikrofon jutott Dave-nek)
Kisebb meglepetésre egy meglehetősen helykitöltő alkotás is szerepel az A Question Of Lust maxin, ez pedig az IT DOESN’T MATTER TWO (INSTRUMENTAL), azaz Martin érzelmes albumdalának ének nélküli változata. Talán arra gondolhattak a DM-nél, hogy annyira jó a dal hangszerelése, hogy ének nélkül talán jobban tudunk figyelni rá? A legutolsó hang azért eltér: csak simán „leteszik” itt a dalt, nem nyomnak rá erősen az utolsó billentyűre, mint az albumverzióban.
A 12 inches kislemez utolsó darabja az A QUESTION OF LUST (MINIMAL), ami valójában egy trükkös, atmoszférikus alkotás: első kétharmadában valóban minimál, csak finom szintihangokra énekel rá Martin teljesen hiányzik belőle a ritmusszekció, majd a dal végeztével egy instrumentális betét következik, amelyben már megjönnek a dobok is, valamint jónéhány érdekes, az eredeti változatban nem szereplő hang is. Ismét előtérbe kerül tehát – még ha visszafogottan is – Daniel Miller és Gareth Jones kísérletező hangvétele. Ezzel az alkotással zárul tehát a 12 inches kislemez (és a CD változat is)
Az A QUESTION OF LUST kislemezhez nem tartozott limitált vinyl kiadvány, helyette – első ízben – kazettán is megjelent a kislemez. Kellemes meglepetésre az ötszámos impozáns kazetta kiadványon (amelyhez kitűző, booklet képekkel és dalszövegekkel, valamint egy leragasztós matrica is társult) az 5 számból 4 teljesen új volt a fő kiadványhoz képest. Elsőként máris itt szerepel az A QUESTION OF LUST (REMIX), ami máshol FLOOD REMIX néven található meg (például a Remixes 81-04 válogatáson), és ami a legendás producer-remixelő első munkája a Depeche Mode-nak, amiből később egy gyümölcsöző együttműködés lett… A Flood remix története közismert: a meglehetősen minimál hangvételű alkotás azért olyan, amilyen, mert a Mute Records csak a hangsávok felét küldte el Flood-nak… mindenesetre így is teljesen élvezetes a mix, bár inkább egy „eltérő változatnak” tűnik remix helyett.
A Sire Records által Egyesült Államokban kiadott A Question Of Lust maxin a már But Not Tonight-mixeiről ismert Robert Margouleff készített két átiratot az A QUESTION OF LUST-ból. Illetve valójában csak egyet, mert az itt linkelt REMIX EDIT változat csupán hamarabb halkul le, mint a teljes változat. Hasonlóan Margouleff But Not Tonight-átirataihoz ezek a mixek is kicsit harsányabbak, „amerikai ízűbbek”, de elég jól tiszteletben tartják az eredeti változatot is.
Az A Question Of Lust kazetta kiadványon a Flood mix és a Christmas Island eredeti változata mellett három feltétel hallható a már többször is említett 1984 november 30.-ai bázeli koncertfelvételről. Elsőként itt az IF YOU WANT, amely még vidáman a koncerten előtte játszott Puppets záróhangjaival kezdődik (a lenti linken ez nem igazán hallható). Alan utolsó saját szerzeménye a DM-en belül természetesen jól ismert a The World We Live In And Live In Hamburg videókaziról; talán érdekesség, hogy a Master And Servant-ból importált hangok az első 2 versszak között és a dal végén („Master Master Master”) kicsit halkabbak. Ettől természetesen egy kiváló szám jó koncertváltozatáról beszélünk, ragyogó minőségben :)
A legrégebbi dal az A Question Of Lust maxi kazetta B-oldalán található koncertfelvételek közül a SHAME volt, amelynek felvétele szintén az 1984 november 30.-ai bázeli koncertről származik. Kitűnő verzió ismét: valószínűleg mindannyiunknak Dave tánca ugrik be róla a The World We Live In And Live In Hamburg-ról. De természetesen mi maradunk Bázelben:
Az A Question Of Lust maxi kazetta B oldalát a BLASPHEMOUS RUMOURS koncertfelvétele zárja, szintén az 1984-es bázeli koncertről. Érdekesség, hogy a dal a „saját maxiján” 1984-ben nem szerepelt koncertváltozattal (pedig sok más dal meg szerepelt rajta élő verziójával), így mindenképpen indokolt volt a kiadása az A Question Of Lust maxi kazettán is. Ezzel tehát immáron 5 dal került elszórva az 1984 november 30.-ai bázeli koncertről különböző DM kiadványokra: a Shake The Disease 12” vinylen a Master And Servant, az A Question Of Lust CD-n és 12” vinylen a People Are People, az A Question Of Lust maxi kazettán pedig az If You Want, a Shame és a Blasphemous Rumours szerepel a svájci fellépésről.