Depeche Mode összes
Velőtrázó visítás Manilában
Ha akartok elképesztő sikítást hallani, akkor itt 5-6 másodperc körül (meg utána is) megkapjátok... így kezdődött a Rush Manilában, 1994-ben, pont 30 évvel ezelőtt! Fülöp Szigetek tehát elképesztően lelkesen fogadta a Depeche Mode-ot :D
Daryl Bamonte ismét a koncert megrendezésének problémáiról és a manilai forgalomról beszélt:
"A forgalom itt rosszabb, mint Mexikóvárosban és a Blackwall-alagútban együttvéve. Útközben Fletch-nek, Martinnak és nekem azt mondták, hogy rendőrségi motoros kíséretünk van, de nem hiszem, hogy ezt az illető kíséretnek bárki is mondta volna mivel az első adandó alkalommal eltűnt mögülünk az éjszakában. Végül kénytelen voltam egy Austin Seven elé feküdni, hogy a sofőrje megálljon, és hagyjon minket a járdán közlekedni. Mégis, éppen időben értünk a koncertre, hogy lássuk, amint Kessler egy ollót szorongatva kikergeti a promótert az épületből. A promóter bűne? A koncert körül plakátokat ragasztott ki, amelyeken a "Smoky Joes Crisps"-et hirdette, a mi akaratunk ellenére. Az olló? Hogy levágja a plakátokat, természetesen!"
11 éves a Heaven - egy talán régen látott videóval emlékezünk
Ma 11 éve jelent meg a Delta Machine első kislemezes dala, a HEAVEN! A koncertverzió hangulatos háttérvetítésével emlékezünk:
És természetesen 7 éves a Telekom Street Gig fellépés is
"Túl sok volt a fény, és túl közel volt a közönség, de jó koncert volt". Ma 7 éve volt a Telekom Street Gigs fellépés Berlinben! Itt debütált élőben - 8 évvel a lemezes megjelenése után - a Corrupt, és itt hangzott fel mindmáig utoljára a Little Soul, amit némi meglepetésre nem vittek tovább a Global Spirit Tourra
7 éves a Spirit!
A Black Celebration mellett egy másik Depeche Mode nagylemez is március 17-én jelent meg (sőt, a Memento Mori is eredetileg erre a dátumra volt kiírva). Ez a másik nagylemez pedig a ma 7 éves SPIRIT! Emlékezzünk róla a zaklatott SCUM című dallal:
38 éves a Black Celebration!
Ma 38 éve jelent meg a BLACK CELEBRATION album! Emlékezzünk most az album egyik rejtett gyöngyszemével: ez a WORLD FULL OF NOTHING!
Búcsú János Apostoltól
Megvolt a koncert Barcelonában is, sajnos ismét John The Revelator nélkül - szenzáció lett volna, ha végigmegy teljes setlisttel a turné, szomorú, hogy az utolsó néhány fellépésre rövidítettek a dallistán. Ezt leszámítva nagyjából a szokásos menetrendben mentek a dolgok; visszatért a Before We Drown és a Condemnation, volt ismét Happy Birthday az Everything Counts után, Martin pedig az idén szokásos Strangelove-Somebody párost énekelte.
Barcelona, setlist:
Speak To Me (intro)
My Cosmos Is Mine
Wagging Tongue
Walking In My Shoes
It's No Good
Policy Of Truth
In Your Room
Everything Counts
Precious
Before We Drown
Strangelove
Somebody
Ghosts Again
I Feel You
A Pain That I'm Used To
Behind The Wheel
Black Celebration
Stripped
Enjoy The Silence
Condemnation
Just Can't Get Enough
Never Let Me Down Again
Personal Jesus
Ez pedig a Never Let Me Down Again a koncertről:
Ma este Barcelona és egy kultikus helyszín!
Ma este Barcelonába látogat a Memento Mori Tour, mégpedig egy klasszikus koncerthelyszínre, a Palau Sant Jordi-ba! 1990 óta minden egyes alkalommal ellátogatnak a kultikus falak közé, de előtte 1984-ben és 1987-ben is koncerteztek már a katalán fővárosban.
Biztos, hogy jól megy minden? 30 éve Hongkongban járt a Depeche Mode
30 éve Hongkongban járt a Depeche Mode. Ez a fellépés többmindenről volt nevezetes, elsősorban arról, hogy (vélhetően) első ízben Martin énekelte a Condemnation-t. A SOFAD érzelmes balladáját 1993-ban és 1994 február 15., Johannesburg között Dave énekelte. Johannesburg és Hongkong között csak a Melbourne és a Sydney koncert felvételét ismerjük, ezeken a helyszíneken nem volt a Condemnation: Hongkongtól pedig minden alkalommal a turnén Martin énekelte a dalt. Könnyen elképzelhető, hogy Dave nem tudta kiénekelni a bonyolult, nagy hangterjedelmű alkotást (legalábbis 1998-ban is ez volt a kifogás, amikor Dave megfázása miatt a Condemnation néhány alkalommal hiányzott a setlistből). Martin kicsit máshogy énekelte a dalt, új színt adva a Condemnation-höz. Érdekesség, hogy ez az a dal, amit később is hol Dave, hol Martin adott elő - hogy aztán a Memento Mori Touron testvériesen osztozva, duettként csendüljön fel az érzelmes alkotás.
Ezeken a koncerteken tehát Martin nem 2, hanem 3 (!) dalt énekelt a koncert közepén (ezek általában a Condemnation, az A Question Of Lust és az I Want You Now voltak), vélhetően ezzel is tehermentesítve az ekkortájt már súlyos drogproblémákkal küzdő Dave-et. Ugyanakkor Martin alkoholproblémái is súlyosnak bizonyultak, erről Daryl Bamonte is beszámol az Exotic Tour Diaryban. A zenekar mindenese (és leendő billentyűse :D ) pont Hongkongból számol be a következőképpen:
"Ezt nem fogjátok elhinni! Martin Gore túl sok barackpálinkát iszik és seprűvel beszélget! Esküszöm, hogy ez történik. Kérdezzétek Alant!"
Dave állapotára pedig jellemző talán az a rövid történet, amit Andrew Bull koncertszervező és felesége 2011 áprilisában nyilatkozott a 'That's Shanghai' magazinnak. A DM Live Wikiről fordítok:
Sally Kwok: "Elmondok egy vicces történetet a Depeche Mode-ról, akik nem voltak hajlandóak feljönni a színpadra Hongkongban, és az énekes csak négyszemközt akart beszélni velem."
Andrew Bull: "Dave [Gahan] a Depeche Mode-ból úgy döntött, hogy a feleségem az a múzsája. Alapvetően az történt, hogy Dave nem szerette, ha a színpadról bármilyen reklámtábla-szalagot lát. De hát ez egy futballstadion volt, ahol éves szerződéseket kötnek, így fizetnem kellett az embereknek, hogy fénybe borítsák a stadiont, és fekete drapériát tegyenek a Cathay Pacific hirdetőtábláira - a szerződés teljes megszegésével -, mivel Sally ezzel nyugtatta meg Dave-et az öltözőben."
Maga a koncert jól sikerült, bár a Policy Of Truth nagyon vérszegényen kezdődik, és néhány másodperc múlva le is áll. Dave néhány vakkantás után újraindítja a bandát, és ekkor már jól megy minden. Jól megy minden?