Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

Blue Dress, 2014

2021. március 20. - Szigi.
Egy turné pihenés után a Delta Machine Tour utolsó néhány hetére került vissza a setlistbe a Blue Dress - olyannyira, hogy január 31., a párizsi első feltűnés és a moszkvai turnézáró között 13x eljátszották, azaz több, mint 3x annyiszor, mint egészen odáig... A Delta Machine Tour-változatban a korábbi gitárok zongorára lettek cserélve, azaz Peter Gordeno domboríthatta ki a tehetségét. Íme a 2014-es párizsi koncertfelvétel, azaz a pillanat, amikor 8 év után visszakerült a setlistbe a dal!
 

Blue Dress, 2006

A Blue Dress-nek 16 évig nyoma se volt a Depeche Mode koncerteken, aztán nagy meglepetésre 2006-ban a nyári turnészakaszon előkerült! Először Las Vegasban, másodszor pedig Mexikóvárosban gitározta el Martin (ismét tehát gitáros verzióról van szó), azaz mindjárt két LHN koncertkiadványra katapultált is a dal. Érdekes, hogy a World Violation Tourhoz hasonlóan a Touring The Angel-en is csak kétszer játszották el a dalt.
 

Blue Dress, 1990

"A legnagyobb sikere az Enjoy The Silence és a Blue Dress című daloknak volt" - maradt meg bennem egy félmondat valamelyik újságból (ami a World Violation Tour egyik koncertjéről tudósított), amiből egyből arra következtettem, hogy akkor a Blue Dress nyilván csaknem mindegyik fellépésen volt 1990-ben? Nagyobbat nem is tévedhettem volna: mindössze kétszer játszották el a dalt, a harmadik san diegoi és a harmadik párizsi harmadik fellépésen. Mindkétszer Martin pengette el akusztikusan a dalt, és elmondható, hogy nem igazán működött így az alkotás. Érdekesség, hogy egyszer a "can't you understand" helyett "say you understand"-et énekel Martin.
 

Waiting For The Night, 2009

A Waiting For The Night tovább folytatta a sormintát: egy turnét pihent, majd visszatért a Tour Of The Universe első szakaszára - meglepetésre zárószámként! Ekkortájt divat volt egy DM fellépést lassú számmal zárni (gondoljunk csak a Goodnight Lovers-re), és mivel a dalt eljátszották akusztikus, "studio session" változatban 2005-ben, nem volt nagy meglepetés, hogy ezúttal akusztikus gitárra cserélték az albumverzió sokrétű hangszerelését. Dave és Martin érzelmes duettje ebben a formában is működött; noha az albumverzió második felének balsejtelmessége ebből a változatból teljesen hiányzott. Nézzük a barcelonai koncert DVD-ről a dalt a maga bájos elrontásaival, elnevetéseivel együtt!
 

Waiting For The Night, 2001

A Waiting For The Night a The Singles Touron nem volt, de aztán egy turné kihagyás után az Exciter Tour-ra visszatért, sőt, minden egyes fellépésen eljátszották! Meglepő módon visszakerült a Martin-blokk elé, így kialakítva egy igencsak lelassult blokkot (When The Body Speaks-Waiting For The Night-zongorás Martin dal-Breathe-Freelove). Ismét Dave-é a fő énekszólam, de Martinnal remek duettet alkotnak. Megintcsak jól sikerült a "csepegős" kivetítős (azért nem World Violation Tour-színvonalú). A dal záró dallamát a közönség még sokáig énekelte a koncerten... :)
 

Waiting For The Night, 1994

Őszintén szólva én annyira intimnek, érzékenynek tartom a Waiting For The Night-ot, hogy azon se lettem volna meglepve , ha soha nem játsszák el DM fellépésen - ehhez képest 215 (!) alkalommal játszották koncerten! A Devotional Touron nem volt, ám az Exotic Touron két johannesburgi koncerten is felcsendült. Az újdonság, hogy ez az egyedüli alkalom a dal történetében, amikor Martin énekli a dalt; és persze megjelennek a háttérvokalisták is a dalban. Ezt leszámítva viszont az albumverziót halljuk - a záró vokál kicsit ötlettelenebb talán.
 

Waiting For The Night, 1990

Folytassuk hát ennek a bizonyos Violator albumnak a koncertváltozatait! Ma három lírai dal élő verziója lesz soron. Elsőként itt a WAITING FOR THE NIGHT, a Violator érzelmes nyugvópontja, amely minden egyes World Violation Tour fellépésen felcsendült, mégpedig a Never Let Me Down Again és a Martin akusztikus blokk között. Valami kis Pipeline-os "zakatolás" mintha lenne a dal alatt, ezt leszámítva viszont az albumverziót halljuk. Az előadás erőssége a remek kivetítés, bolygó képekkel, csillagszórót tartó zenekari tagokkal, angyalszárnyakon repülő Martinnal és a dal végén hálósipkás Andyval, amint egy gyertyát fúj el. Ismét a frankfurti koncertről mutatjuk a dalt:
 

A Depeche Mode csúcspontja? - a "Wherehouse-incidens"

Nehéz megmondani, hogy egy zenekar mikor ér a csúcspontra, mikor lehet azt mondani rá, hogy ennél feljebb nincs, ennél nagyobb hatást nem lehet elérni. Bizonyos okokból nekem talán ez A bizonyos csúcspont a tegnap 31 éve megjelent Violator dedikálása, a los angelesi Wherehouse-lemezboltban, ahol aztán a szituáció olyan éles lett a sorban álló rajongók és a Violator album keltette tömeghisztéria miatt, hogy a rendőrségnek kellett közbelépnie, és a dedikálást félbe kellett szakítania. És ebből hír lett, élőben kapcsolták a lemezbolt környékét a keleti-parti TV csatornák, és a lemez jóval nagyobb hírverést kapott, mint amire számítani lehetett - nem tudom, hogy ennél nagyobb hullámokat lehet-e kelteni a "mainstream médiában!". Nekem személy szerint nehéz meghatottság nélkül végignézni a videót.
 

Halo, 2017, Dublin

És a legmegmagyarázhatatlabb Halo-feltűnés még hátravan: 2017-ben ugyanis Dublinban, a harmadik turnészakasz első koncertjén teljesen váratlanul előadták újra a Halo-t. Ismét a szokásos élődobos koncertverziót hallhattuk, a rajongók örültek, hogy ismét teljes értékű dalként hallhatják a turnén az egyik kedvenc dalukat - és aztán a következő koncertre csere nélkül, setliströvidítéssel repült a setlistből a Violator-klasszis, és soha nem vették többé elő a turnén. És ilyenkor az ember próbálja még alaposabban nézni a színpadon zajló eseményeket. Mi lehet a gond? Miért nem adtak több esélyt a dalnak, csak egyet? Valami nem teljesen kerek a hangszereléssel, a billentyűs részek szegényesebbek - de, némi gonoszsággal élve, ez más daloknál se nagyon szokta mostanában zavarni a DM legénységét... Mindenesetre a kérdésekre nincs válasz (itt még olyan elkent dologról sincs tudomásunk, hogy "nem szerette a közönség a dalt"), így ez az egy szál dublini Halo marad mindmáig az utolsó koncertélményünk a dalból.
 
Mára jó éjszakát, holnap a Waiting For The Night, a Blue Dress és a Clean koncertváltozataival folytatjuk - természetesen egy los angelesi zavargás ("dehogy zavargás... egy Chelsea-meccs, az a zavargás") videója után!
 

Halo, 2013-2014

A Halo 2001 után 12 évig eltűnt a Depeche Mode koncertjeiről, hogy aztán 2013-14-ben a Delta Machine Tour-on egy meglepő változatban tűnjön fel újra. A ráadás második dalára "átvezetett" dalnak a lassú, Goldfrapp-remixverzióját játszották, ami véleményem szerint kitűnő otthoni hallgatásra, de koncerten a gyors változat helyett játszani bűn. Az emlékezetes kivetítés talán segített valamit ezen a verzión. A pozsonyi koncertről jöjjön a dal felvétele:
 

süti beállítások módosítása