A Touring The Angel-re minden visszatért a megszokott medrébe: az I Feel You természetesen minden egyes koncert volt, szigorúan a setlist háromötödénél, és ezúttal is a Devotional Touros változatot hallhattuk - első ízben háttérvokalisták nélkül. Christian mellett Peter Gordeno is beszállt a felvezető rész „hergelésébe“ egy valószínűtlen szintiszólóval. Gordeno később is kicsit túl sok részt vállal a dalban, zongorafutamai - szerintem - elvesznek a dal őserejéből. A háttérvokált ezúttal Martin vállalja magára, és derekasan ki is tesz magáért, főleg a „this is the morning of our love“ részeknél. A dal ezután a megszokott mederben csordogál, csak Gordeno zongorázik egy kicsit többet a kelleténél. A felvétel Londonból, a Wireless Festival-ról származik:
Dave 2003-ban is játszotta az I Feel You-t a saját szólóturnéján, a Paper Monsters Tour-on, mégpedig az első ráadás első dalaként. Fékcsikorgás után egyből jött a bluesos gitárjáték, majd Dave igencsak furcsa éneke, aki a „feel“-t egy hangon énekelte fel. A „you take me there“ rész után aztán beindult a zenekar, és a „Dave Gahan Band“-től megszokottan valamivel az eredetinél valamivel gyorsabban, és jóval rockosabban játszották el a dalt. Itt legalább variálódik a gitárjáték, de Dave furcsán énekelt „feel“-je számomra valahogy idegenné teszi ezt a változatot.
Az I Feel You 2001-ben az Exciter Touron is a setlist kirobbanthatatlan része maradt, ráadásul visszakerült a Devotional Touron megszokott helyére, a koncert kb. háromötödéhez. Ismét a Devotional Touros változatot hallhatjuk. Christian még kevésbé bír magával a dal felvezetőjében, mint a The Singles Touron, jóval több „hergelő“ eszközt használ, cineket, lábdobokat - végülis hatásos! A dal közepénél váratlanul egy egzaltált zongorás résszel jelentkezik Peter Gordeno - nem állítható biztosra, hogy erre nagy szükség van. A dal vége már-már kakofón: fülsértő szintieffektek jönnek be az agresszív dob-gitár hangzás mellé - és itt sincs plusz „i feel you“ a háttérvokalisták részéről. Dave mindenesetre elégedett: egy hatalmas „yeah!“ üvöltéssel zárja a dalt.
Az I Feel You természetesen a The Singles Tour-on is a setlist része maradt, ráadásul igen előkelő helyen; az első ráadás zárult ezzel a dallal, azaz ez volt a koncertek utolsó előttiként felcsendülő száma. Itt nem minden alkalommal játszották: amikor Dave hangja elment Zürichben, akkor utána ezt a nehezen kiénekelhető dalt pihentették 3 fellépés erejéig. A The Singles Tour változatot jól ismerhetjük, hiszen ezzel zárult a híres-hírhedt 8 számos kölni fellépésükről készült videó. Az 1998-as változat természetesen a Devotional-verzió hű mása - ami feltűnő, hogy Christian nem olyan fegyelmezett, mint Alan, mivel különböző cinekkel, belepörgett lábdobokkal „hergeli“ a közönséget a dal felvezetésében. A dal további részében is feltűnően többször használ cineket, mint elődje, de ezenkívül kísértetiesen ugyanazt a változatot halljuk, mint a Devotional Touron. Aztán a végén mégis van egy fontos különbség: ezúttal nincs az instrumentális levezetésben „i feel you“ beleéneklés a háttérvokalisták részéről, ellenben viszont Christian kicsit „horpaszt“ a végén és dupla lábdobbal zárja le a dalt.
A One Caress itt a setlist nagyjából aktív tagja maradt az 1994 eleji Exotic Tour-on: persze Martin ekkor kezdte el variálni az általa előadott dalokat. Ez a johannesburgi felvétel ugyanaz a szintetizátorokkal előadott „SOFAD Live“ változat, amit 1993-ból megismerhettünk. Utoljára 1994 áprilisában, Sao Pauloban csendült fel a dal, az amerikai turnészakaszra véglett le lett cserélve az I Want You Now-ra - ekkortájt kevesen gondoltuk volna, hogy lesz még a One Caress Depeche Mode koncerten.
Nem kérdés: az I Feel You 1994-ben, az Exotic és a US Summer Touron is a setlist része maradt. Némiképp új háttérvetítést kapott, és kicsit jobban meg lett effektezve a fékcsikorgás a bevezetőjében. Természetesen maradtak az élő dobok (ezt a dalt minden alkalommal élő dobokkal játszották). Alan dobjátéka nem tűnik annyira feszesnek ezen a felvételen, mint a Devotional Touron, de persze lehet, hogy csak a fáradtságról, vagy kiégettségről lehet szó. Itt dobolta utoljára Alan a dalt: a további turnékon Christian Eigner ült a bőröknél.
A One Caress-t nemcsak szintetizátorral és zongorával, hanem - néhány helyszínen - igazi vonósokkal is kísérték. Ilyen alkalom volt a július 31.-ei londoni Crystal Palace koncert: itt a dalt jóval lassabban játszották, és sajnos a vonósnégyes sem tudott kellően „hangdússággal“ megszólalni. Érdekességnek mindenesetre jó a videó (amiben egy tévedés biztos van - a videó 1993-as, de Martin sem tűnik részegnek).
Természetesen nemcsak az I Feel You, hanem a B-oldalas dal, a ONE CARESS koncertverzióit is áttekintjük ma. A dalt a Devotional Touron kb. a fellépések felén játszották, zömmel szintetizátoros és zongorás kísérettel. A nagyjából hűséges prezentálás sem feledteti azt, hogy a vonós hangszerelést nem igazán tudja helyettesíteni egy mégoly virtuóz szintetizátorszólam sem. Véleményem szerint ez egy jóval haloványabb változat, mint az albumon található. Persze, ez is rákerült a Songs Of Faith And Devotion Live lemezre. Itt az orlandoi fellépésen látható a dal (bár valószínűbb, hogy a New Orleans-ben felvett SOFAD Live verzió lett alákeverve a videónak).
A Depeche Mode hivatalos Facebook oldala rövid teaserrel jelentkezett. Ez alapján a ma délután 4 órakor lepörgő visszaszámláló a már régóta rebesgetett, pár percig ki is szivárgó új, őszi, észak-amerikai turnét fogja bejelenteni. A banda október-november folyamán az Egyesült Államok mellett Mexikóban és Kanadában is színpadra lép.
- A Ghosts Again-ről: ""Dave azt mondta, (amikor elküldtem neki a dal demóját), hogy azonnal egy nagyon különleges érzés fogta el. Megvan benne a melankólia és a vigasztalás keveréke. Annak ellenére, hogy a készítés során ezerszer meghallgattuk, mégis sikerült úgy megcsinálnunk, hogy nem untuk meg. Ami elég elképesztő, nagyon ritkán fordul elő ilyesmi".
- A Memento Mori album címéről: ""Már az összes dalt megírtuk, és volt egy ötletünk az album címére, ám ekkor Andy Fletcher meghalt. A dalok nagy része amúgy is a halálról szólt valamilyen módon, és szerettünk volna valami olyat, ami ezt reprezentálja. Soha nem hallottam ezt a kifejezést egészen valamikor tavalyig. Valaki mondta nekem, és úgy gondoltam, hogy a Memento Mori remek cím egy albumnak"
- Arról, hogy Andy halála milyen hatással volt a stúdiómunkára: "Más szemszögből kezded el hallgatni a dalokat és az összes szöveget, és teljesen más érzéseid támadnak. Dave elmondta, hogy amikor az album vokálját vette fel, teljesen másképp látta és hallotta a dalokat, mint a korai demóverziókban. Mert Andy még élt, amikor megkapta a demókat. Úgy volt, hogy mindhármukkal elkezdjük a felvételt, körülbelül három héttel Andy halála után. Így ezután csak el kellett döntenünk, hogy folytassuk-e vagy sem, megváltoztassuk-e a kezdési időpontot vagy bármi mást. Végül úgy döntöttünk, hogy talán a zene lenne a legjobb módja annak, hogy túljussunk a halálán".
- Marta Salogni bresciai producerről: "Ez az első alkalom, hogy vele dolgozunk. Sokan ajánlották nekünk, és tényleg fantasztikus. Ő a lemez hangmérnöke, ő keverte a lemezt, és nagy hatással volt a hangzásra. Az első szám megírásában is sokat segített, mert az egy sor loopolt szalaggal készült, ami az egyik specialitása".
- Arról, hogy milyen volt visszatérni a világjárvány után: ""Azt hiszem, számomra egy kicsit ijesztő volt újra visszatérni a nagyvilágba, de apránként csináltuk. Berlinbe mentünk, hogy bejelentsük a turnét, aztán elkezdtük a próbákat, és két hetet töltöttem New Yorkban, és azt hiszem, minden egyes nappal, ami eltelt, egyre jobban éreztem magam, szinte úgy, mintha utaznék. Mire a turné elkezdődik, újra készen állok arra, hogy bejárjam a világot".
- Arról, hogy Andyt pótolni fogják-e a színpadon: "Nyilvánvalóan át kellett gondolnunk, hogyan fogunk színpadra lépni, hiszen Andy nem lesz ott velünk. Úgy döntöttünk, hogy kvartettként lépünk színpadra. Úgy gondoltuk, hogy nem lenne helyes még egy embert, egy másik billentyűst felvenni, így tehát négytagúként fogunk turnézni. Ezen kívül ott van Anton Corbijn, az örökös díszlettervezőnk, aki ezúttal is részt vett az összes kiadott vizuális anyagunk elkészítésében. A turnéra is ő készítette el a mögöttünk futó filmeket. Azt hiszem, ez mindig nagyszerű elemet hoz a műsorba, valamit, ami egy kicsit mélyebbé teszi azt".