A jövő hét pénteken megjelenő Playing The Angel The 12'' Singles Box utolsó, "promotional collection" vinyljére ráválogatták a JOHN THE REVELATOR (SINGLE VERSION)-t, nagyon helyesen. A klipverziót takaró elnevezés a dal egy, az albumverziónál tömörebb, frappánsabb, odavágósabb verzióját takarja. A klip pedig magán hordozza a 2006-os turné DVD, a Touring The Angel: Live In Milan minden kapkodását, ideges kamerarángását :D :(
Depeche Mode összes
Dave cigizve basszusgitározik
Láttátok már Dave-et cigizni és közben basszusgitáron játszani? Ha nem, nektek szól az Hourglass stúdiófelvételeiről készült harmadik webclip!
Újszülött, Mindenszentekre
Úgy alakult, hogy pont Mindenszentek napjára jutott a NEWBORN című dal a Playing The Angel The 12'' Singles vinyl boxot bemutató sorozatunkban. Eredetileg úgy volt, hogy a Better Days lesz az A Pain That I'm Used To B-oldalasa, ám végül a Newborn lett - talán ezért is szerepel a mostani vinyl válogatáson a Better Days a Newborn előtt.. A Ben Hillier által "már-már soul" dalnak lefestett alkotás egy teljes értékű középtempójú B-oldalas, Martin szerzemény, Dave énekével: lassan, lágyan kezdődik, majd a dal csúcspontján szinte agresszíven jön be kissé talán a Precious-ra emlékeztető dallamrész. A dal rajongói kedvencnek számít, legalább annyian követelték lemezre, mint a Free-t. Nekem a dal keverése nem igazán tetszik, túlzottan elválik egymástól a már-már fülsértő "refrén" és a dal finom, többi része. Ben Hillier "torzítunk mindent is" koncepciója talán itt éri el a csúcspontját, egyszerűen nincs igaázn jól szóló változat ebből a dalból. Talán majd most a vinyl boxban? :)
Hogy jobban belénkégjen a Ghost Again...
Természetesen fanmade verzióról van szó, de egész ízlésesen megcsinálták... és persze úgyis csak azért posztolok, hogy meglegyen az október havi 200 bejegyzés a blogon ;)
Munka a Kingdom-on és a Love Will Leave-en
Íme a második Dave Gahan webclip a 15 évvel ezelőtti szólólemez, az Hourglass felvételeiből. Ezen a videón Dave videózik, először a cigiző Andrew Phillpott-ot, majd pedig a Love Will Leave című dalon dolgozó Christian Eigner-t (amit Dave itt mintha "Love Or Leave"-nek mondana). Dave pedig a Kingdom című dalon dolgozik, főleg a refrénen: és látható a klasszikus Dave-féle "rajztáblára írjuk a dalszöveget és ott javítgatjuk" módszer is.
További képek a mai new yorki klipforgatásról
Anton Corbijn is a fedélzeten. Az autó rendszáma pedig Sixvisix, azaz 666.
Vaughn George gondolatai a Music For The Masses-korszak kislemezeiről és B-oldalasairól
Vaughn George utolsó gondolatai az idén 35 éve megjelent Music For The Masses albumról, illetve ezúttal egészen pontosan annak kislemezeiről és a korszak B-oldalasairól. Íme:
Új kép New Yorkból, egy szakállas úr és egy halottaskocsi társaságában
Vélhetően új klip készül...
Egy döngölős B-oldalas
Egy igazi döngölős dallal zárjuk az októbert. A Playing The Angel - The 12'' Singles vinylkollekció utolsó, kissé önkényesen újonnan összeválogatott "promotional collection" lemezén a második dal a BETTER DAYS. Azt nem lehet tudni, hogy milyen megfontolások alapján került ez a dal előrébb időrendben, mint a Newborn (hiszen a Suffer Well, amelynek a B-oldalán a Better Days szerepel, később jelent meg, mint az A Pain That I'm Used To, amelynek a B-oldalasa a Newborn), de el kell fogadnunk, hogy valami olyasféle szerkesztői önkénnyel állhatunk szemben, mint pl. a MODE CD válogatáson, ahol a Slowblow-t (It's No Good B-oldalasa) előrébb helyezték a válogatáson, mint a Painkiller-t (Barrel Of A Gun B-oldalasa).
A Suffer Well kislemez B oldalán található a BETTER DAYS az utolsó teljes értékű B-oldalas dala a zenekarnak: volt később is dal a B-oldalon (Oh Well, All That's Mine), ám azok később felkerültek a nagylemezekhez kapcsolódó Deluxe kiadványra. A Better Days viszont semmi ilyesmire nem került fel (a Spotifyon és egyéb streaming szolgáltatókon megtalálható "Playing The Angel (Deluxe Edition)" lemez ugyanis nem létezik), ezért tartom ezt az utolsó "igazi" B-oldalasnak. A Better Days egy sötét, rövid és kemény, indusztriális beütésű, döngölős dal; tipikusan olyan alkotás, amelyet nem tudtunk volna elképzelni a DM-től 1990 és 2001 (!) között. Dave McCracken, a Playing The Angel programozója "igazi punk-pop-techno dal"-ként festette le az alkotást, és ebben egyetértett Ben Hillier is: "A 'Better Days' pedig akár egy punk dal is lehetne!". A dal szövege Martin egyik szigorú, önmarcangoló alkotása, az élet nagy kérdéseiről (ne feledjük, ekkortájt a válás mellett az alkoholproblémáival is meg kellett küzdenie a dalszerzőnek, noha pont 2006 lett a "megtisztulásának" az éve). Íme tehát ez a rövid, tömény B-oldalas, egy összevágott fanvideóval tálalva:
Ízig-végig 2005: Free!
Lassan a célegyenesbe fordulunk a november 11.-én megjelenő Playing The Angel - The 12'' Singles Box tartalmát bemutató sorozattal. A kiadvány egyik váratlan és kellemes meglepetése az utolsó lemez, a "Playing The Angel Promotional Collection", amelyen a korszak hivatalos vinylen meg nem jelenő dalait válogatta össze a zenekar. A némiképp önkényes 10 dalos válogatás fő erénye, hogy így a korszak figyelemre méltó B-oldalasai is helyet kapnak a lemezen.
Elsőként máris itt van a FREE, ami eredetileg a Precious B-oldalasa volt, bár persze pontosabb úgy fogalmazni, hogy "a dal a Precious kislemezen, ami nem a Precious és új dal" (hiszen konkrétan a Precious 7'' B-oldalasa a dal Michael Mayer Ambient Mixe volt). A Free története úgy indult, hogy - miután 2005 elején még a zenekar körüli perpatvaroktól volt hangos a média is - 2005 nyarára váratlanul megjelent a Precious, és mutattak egy videót a Playing The Angel videómunkálatairól, amelyben egy pörgős, pattogós, friss, retrós dal szólt, ami nem a Precious volt: el is mondták, hogy ez a Free című daluk, de hogy újra fogják csinálni, mert nem tetszik nekik, mert túlzottan hasonlít a Personal Jesus-re (azért az álmos Exciter időszak után ez elég ütős videó volt :D ). A dalt végül valóban újravették, és ez az új verzió jelent meg a Precious maxi CD-n (sajnos az eredeti, egész jó demó azóta sem jelent meg hivatalosan, bár persze a youtube-on fellelhető).
A Free ezen új verziója egy magabiztos, sodró, hangos elektronikus, retrós dal, ízig-vérig a Playing The Angel-korszak "gyermeke", és bizony simán helyet kaphatott volna a Playing The Angel nagylemezen is. A gyászos hangvételű szöveg szöges ellentétben áll a táncolható, Kraftwerk-effektekkel dúsított harsány dalhoz képest. A bridge kicsit gyengébb, viszont a refrén nagyon jó, főleg, amikor Dave és Martin együtt énekel. Emlékezetes a dal hosszú, instrumentális lezárása. Depeche Mode, 2005, teljes fegyverzetében :)