A Memento Mori az első DM nagylemez volt, amelynek két kislemezes kiadványa is ugyanazon a napon jelent meg - 1 év eltéréssel. A 2 éve megjelent Ghosts Again mellett pontosan ma 1 évvel ezelőtt jelent meg a BEFORE WE DROWN kislemez is!
Az Almost Predictable Almost blog írása a tegnap 35 éves Enjoy The Silence kislemezről:
„Nem túlzás azt állítani, hogy az Enjoy The Silence egy olyan dal volt, ami megváltoztatta az életemet. Amikor először hallottam anyukám autórádiójában, mintha hirtelen megállt volna az idő, annyira magával ragadott, amit hallottam, és ez az érzés még mindig megvan, amikor meghallgatom a dalt. E nélkül a dal nélkül valószínűleg nem fogadtam volna el a Violator-t, és e nélkül nem olvasnád ezt a cikket, mivel nem hiszem, hogy a Depeche Mode rajongásom elérte volna azt a nyilvánvalóan problémás szintet, amit jelenleg elért. Más szóval, hibáztasd az Enjoy The Silence-t a blog létezéséért. Soha nem fogok belefáradni. Hogyan is lehetne nem szeretni egy olyan dalt, ami ennyi mindent mond, ilyen egyszerűen:
„Minden, amit valaha akartam, minden, amire valaha szükségem volt, itt van a karjaimban.”
Nem csak én érzem így. A Depeche Mode rajongótábor sok tagja az Enjoy The Silence hallatán fedezte fel először a zenekart. Ez a dal felkeltette az alkalmi rajongók érdeklődését, igazi crossover-slágerré vált, és ez a dal számos zenészre és zenekarra hatott - lásd a Coldplay Viva La Vida videoklipjét, amely egyfajta tiszteletadás az Enjoy The Silence előtt.
Miről is van szó? Mi tette az Enjoy The Silence-t olyan különlegessé? Megkockáztatva, hogy egy újabb „Alan a legjobb” vitát indítunk el, először is meg kell vizsgálnunk Wilder úr hozzájárulását a számhoz.
Martin a dániai PUK stúdióban jelent meg egy demóverzióval, amely semmiben sem hasonlított a mindannyiunk által ismert végleges verzióra. Az ő demója inkább a Harmonium verzióhoz hasonlított, amely megtalálható az L12BONG18 és LCDBONG18 lemezeken. Hírhedt sztori, hogy Alan ragaszkodott hozzá a csillogó diszkógömbhöz, és jól tette, megjegyezve, hogy bűn lenne kihagyni a dal „hatalmas kereskedelmi potenciálját”. Alan és Flood mindenkit elküldött, és nekiláttak átalakítani Martin demóját, és végül egy olyan verziót készítettek, amit a zenekar is megszeretett. Daniel Miller azonban elégedetlen volt a zenekar és Francois Kervorkian mixével, így végül az ő mixe jelent meg a 7"-es változatként.
A világ először 1989. november 18-án Dortmundban hallotta az Enjoy The Silence-t, amikor a zenekar előadta a dalt a Peter's Pop Show-ban. Érdekesség, hogy a máig kiadatlan „videó verzió” szólal meg ezen a fellépésen.
Ekkor még három hónap volt hátra a kislemez megjelenéséig. Mivel a YouTube akkor még nem létezett, elég figyelemre méltó, hogy ezt csak azok láthatták, akik akkoriban hozzá tudtak férni az adáshoz. Elképzelem, hogy a műsorról készült videokazettákra mekkora kereslet lehetett. A dal annyira új volt, hogy az ikonikus videoklipet még nem forgatták le, sőt, csak a kislemez megjelenése után adták elő újra a televízióban.
Á, a videó. Pont olyan gyönyörű, mint a dal. Anton Corbijn fenséges videója egyike azoknak a Violator-korszakbeli pillanatoknak, ahol a Depeche Mode zenéje és Corbijn víziója tökéletesen egybeolvad, és elképesztő kíséretet alkot a kislemezhez. A klipben híresen keveset szerepel a zenekar, csak faltól falig Dave Gahan látható. A zenekar felvételeit 1989. november 28-án forgatták Londonban. A videó nyitó 17 másodperce csodálatos. A zenekar természetesen fekete-fehérben van felvéve, Dave pedig ismét felveszi a kemény csávó kinézetét. Aztán a zenekar tagjai egyesével eltűnnek, míg végül csak Dave marad a képernyőn. Ezután kezdődik a tulajdonképpeni videó, Anton első színes videója a zenekarnak (a Personal Jesus is színes volt – a ford.) Az első 17 másodperc a Depeche Mode történelmének legmenőbb kinézetét hozza, ráadásul egy olyan introt mutat a kliphez, amely bűnös módon soha nem lett hivatalosan kiadva.
1989 decemberében kezdődött a videoklip forgatása, amikor Dave és Anton csapata elindult a Skócia északkeleti részén található Balmoral Estate-re. A Bong 8-ban, a Depeche Mode Fanclub magazin aktuális számában volt egy rövid cikk a klipről, amiben Dave 8 órás forgatásáról írtak a fagyos körülmények között. Megemlítették, hogy a forgatás után Dave a köntösében és a koronájában maradt, és integetett az elkerülhetetlenül zavart járókelőknek, miközben elhagyták a forgatási helyszínt.
A klipforgatás 1990 januárjában folytatódott, amikor Dave, Anton és társai a portugáliai Algarve-ba és egy Alvor nevű helyre, a Praihna Beachre mentek. Itt forgatták a videó leginkább meglepő pillanatait, köztük azt a részt, amikor Dave a tengerre bámul, ami egyébként a nyitó résztől eltekintve a kedvenc részem a videóban. Természetesen ez volt az az időszak, amikor Dave egy merész új frizurát viselt, amely a szokásos frizurája tetején egy fát ábrázolt.
A forgatás körülbelül egy héttel később ért véget a svájci Alpokban, ahol a videó ikonikus havas jeleneteit vették fel. Ez volt az a forgatás, ahol Dave híres módon Anton asszisztensét, Richard Bellt küldte ki a havas vadonba, hogy szerepeljen az egyik jelenetben, amelyben a videó királya nagyon-nagyon messzire került a kamera látószögétől. Elege volt a hidegből, és ki hibáztatná őt?
És ennyi. Elkészült a Depeche Mode és - igen, kimondom - minden idők legnagyszerűbb videója.”
A cikk eredetije formátumok elemzésével itt található:
https://almostpredictablealmost1.blogspot.com/2020/03/all-i-ever-wanted-enjoy-silence.html
Tori Amos csodálatos Enjoy The Silence-feldolgozása:
Ha már koncertek: Kim Wilde is feldolgozta a Violator klasszikusát
Még egy koncert, még egy feldolgozás: a Lacuna Coil-tól
Az Enjoy The Silence eddig megjelenése óta minden egyes teljes értékű Depeche Mode koncerten szerepelt (a néhány számos Ultra Launch Partykat leszámítva), ez rajta kívül a Personal Jesus-ről és a Never Let Me Down Again-ről mondható csak el (a Walking In My Shoes is csak egyetlenegy koncertről hiányzott eddig). Nagyjából megjósolhatóan szinte mindig a koncert kb kétharmada körül csendül fel a turnék jelentős részén.
Nézzük először a World Violation Touros változatot! Ez mindjárt elég szokatlan a későbbi turnék fényében, ütőshangokkal kezdődik, a hódító hangszín is kicsit más még, mint amit később megszokhattunk. Aztán jönnek a dobok és a basszus (ez máris ismerősebb rész), majd a gitár. Szinte szokatlan Dave-et még a "régi Dave-es" hangján énekelni ezt a nem is annyira régi dalt... Dave még mindkét refrént énekli , sőt, még a gitáros instrumentális rész utáni visszatérésnél sem énekelteti a közönséget. Az ezt követő meglepően hosszú instrumentális rész egyértelműen a Bass Line mixre épül, ám aztán megérkezik Martin még kissé bátortalannak tűnő gitározása is, ami a későbbi turnékon is a dal egyik fő attrakciója lesz. A legszokatlanabb - és a későbbi turnékon teljesen elhagyott - rész pedig az, hogy a dal végén Dave többször is, még a dal alatt beleénekli, hogy "Enjoy the silence!"
Talán a legtöbbünk kedvenc Enjoy The Silence-verziója a Devotional Touros változat. Puhán indul, finom dobokkal, bújkáló gitárhangokkal, mormogó basszussal, majd átváltunk a jól ismert koncertváltozatra. A második refréntől Dave már - jól ismert módon - énekelteti a közönséget. Az előző turné Bass Line mixrészlete itt egy rövid instrumentális betétre van cserélve , majd jön a tapsoltatás és Martin "egyszerű, de nagyszerű" gitárszólója. Emelkedett pillanat! Érdekesség, hogy a dal végén Dave nem énekli el még egyszer, hogy "Enjoy The Silence"
A Devotional és az Exotic Tour-on az Enjoy The Silence az első ráadás második dala volt. Az Exotic Touros változat nem sokban tér el a Devotional Touros verziótól, annyi mindenesetre érdekes, hogy Dave itt - legalábbis a legendás san franciscoi koncertfelvételen - énekli a második refrént is, csak az instrumentális rész utáni visszatéréskor, a harmadik-negyedik refrénnél hagyja a közönségre az éneklést. Itt van Dave-től minden idők legjobb Martin-bemutatása is: "Mr. Mart! Uhh!" (aztán később rendesen elmondja azt is, hogy "Martin L. Gore!"). Ezen a videón az Exotic Tour kivetítései is látszódnak:
A The Singles Touron kezdték el úgy játszani a dalt, ahogy "ma", illetve ahogy azóta is, a 8 hódító szintihanggal, amely után jöhetnek a "lézerhangok" és a dob. Ez egy fokkal dísztelebb változat, mint a Devotional Touros, viszont a pár hang terjedelemnyire lecserélt gitárszóló valahogy mégis hatásos volt, valamiért nekem szinte ugyanannyira, mint a Devotionales díszes gitárjáték. A gitárjáték előtt az instrumentális rész kicsit hosszabb, mint a Devotional-verzió, sőt, mintha nyomokbn a World Violation Tour "Bass Line-változata" éledne fel. És persze megvan már Dave bemutatása is: "Mr. Martin! L.! Gore!, és a dal végére visszatér az "Enjoy the silence!" lezárás is. Természetesen a kölni MTV koncertet elevenítjük fel:
A 2001-es Exciter Touron a középső, talán kissé túl hosszú lassú blokkot zárja le az Enjoy The Silence. Valamiért ez az egyik legkülönlegesebb verzió. Már-már szokatlan, hogy Dave a második refrént is elénekli, és az instrumentális rész is nagyon emlékezetesre sikerül. A gitárszóló ismét a Devotional-féle verzióra hajaz. És talán itt jön ki legjobban a "Ladies And Gentleman! Mr. Martin! L.! Gore!" bemutatás is. A végén van még egy külön gitárhang is...
A 35 éves Enjoy The Silence-et Martin és Dave is játszotta a szólóturnéján. Martin zongorás verzióban adta elő a dalt, egyetlen alkalommal, a turnézáró los angelesi fellépésen.
Dave a 2003-as szólóturnéján a koncertek utolsó dalaként, gyakran a Just Can't Get Enough-fal medleyben adta elő a DM talán legnagyobb slágerét, szinte teljesen a közönségnek átengedve a gyakran "gyönyörű dalnként" felkonferált Enjoy The Silence-et. Elég hangulatos így, ebben a szokatlan formában is!
A Touring The Angel Enjoy The Silence-verziója kevésbé különleges: egy nagyon kicsit megváltoztatott Devotional-gitárszólót kapunk, amúgy a közönségénekeltetés, Martin bemutatása és az elmaradhatatlan "Yeah that's right!" kiáltások is pontosan a szokott helyükön vannak. A Rock Am Ring koncert felvétele:
A Tour Of The Universe során annyi volt a változás az Enjoy The Silence prezentálásában, hogy random szintihangok jelentek meg az instrumentális résznél, valamint Martin bemutatása a gitárszóló végére csúszott át. Sokaknak valamiért ez a kedvenc verziója, talán a kivetítés miatt, ami elég jó, legalábbis ahhoz képest, ami az ezutáni turnékon következik :D
A Delta Machine Tour hivatalos kiadványán, a Live In Berlin CD-n/DVD-n ismét a koncert egyik csúcspontja az Enjoy The Silence, csak az a kivetítés szokatlan kissé :D A verzió különlegessége, hogy az elején - még Dave éneke előtt - plusz kopácsolós ütőshangok hallhatóak, valamint az instrumentális rész egyre táncosabb, egyre több benne a szintidallam, már-már szintiszólónak is lehet nevezni.
A Global Spirit Touron az Enjoy The Silence különlegessége az volt, hogy a dal elején a 8 hódító szintihang egy plusz hangnak köszönhetően hangsúlyosabban jelent meg. Megmaradtak a Delta Machine Tour dobos belepörgetései (még Dave éneke előtt), bár az előző turné furcsa kopácsolása itt már nem hallható. A dal végén nincs "enjoy the silence" Dave-től. Egy szívünknek kedves felvétel következzék most egy viharos soproni napról:
A Memento Mori Touron szintén hangsúlyos az első 8 szintihang az Enjoy The Silence-ből, más eltérés viszont nincs a Global Spirit Touros változathoz képest - a Memento Mori Tour nem az innovációjáról volt híres. A kivetítés zsinórban harmadszor is rendkívül szokatlan: ezúttal forgó koponyákat kell néznünk a dal alatt a turné koncertjein. A 2023-as barcelonai Primavera Sound-fellépés következik: