Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

39 éve volt egy koncert a Hammersmith Odeonban...

2021. október 25. - Szigi.

Egy gyönyörű remix erre a szikrázóan napsütéses október végi reggelre

Ma 16 éve jelent meg a REMIXES 81-04 válogatáslemez. Mint mindig, most is nagyon érdekel, hogy mi a kedvenc remixetek róla?
 
És itt van az enyém: a Tangerine Dream-ből ismert Ulrich Schnauss gyönyörű, hipnotikusan bánatos Little 15 átdolgozása!
 

6 éves az Angels&Ghosts!

Ma is egy Dave-hez erősen kötődő album kiadási jubileumát ünnepetjük: 6 éve pont ma jelent meg a Soulsavers-szel közös ANGELS&GHOSTS!
 
Kinek mi a kedvence erről a lemezről? Nekem a Shine :)
 
Itt a teljes album playlistje:
 

14 éves az Hourglass!

Ma 14 éve jelent meg Dave második szólólemeze, az HOURGLASS! A kedvenc dalom róla a Deeper And Deeper. Nektek mi a kedvencetek róla?
 
Emlékeztetőül itt a teljes lemez playlistje:
 

Nem tudlak kiverni a fejemből! - 20 éve ért véget az Exciter Tour angliai szakasza

Szalai Márk utolsó bejegyzésével búcsúzunk mára. Márk a 20 évvel ezelőtti Exciter Tour angliai szakaszát idézte fel. Ezek a birminghami koncert utáni nap eseményei:
 
"Az egyik cimborával azért megcsináltuk a magunk kis afterparty-ját...reggelig. :) A probléma csak az volt, hogy a Birmingham-London útvonalon mi voltunk a két sofőr... [a 3. buszt Lajos vezette végig] Úgyhogy nem voltunk valami fittek, persze amikor egy bizonyos dal ment a rádióban min.5x, akkor mindig felébredtünk... :))) A Heathrow-n Lajos meg is vette a Kylie dvd-t, esküdözött, hogy leadja majd a klubban poénból. A többit tudjátok :).
 
Összefoglalva: remekül éreztem magam, szinte végignevettem a 6 napot, nagyon megérte a belefeccölt pénzt! :) Talán sikerült egy kis betekintést nyújtanom, és nem bánjátok, hogy ilyen bő lére eresztettem a beszámolót.
 
Végezetül még egy dolog: számomra az angliai út egyik fő kérdése volt, hogy a 2 + most 4 koncert után vajon meg fogom-e unni a show-kat, nem lesz-e már unalmas esetleg a manchesteri, v. birminghami live... Hááát egyáltalán nem, sőt, egyre jobban élveztem a koncerteket! Mentem volna tovább Lyonba, Milanóba, Bolognaba - Zágrábba is, de egész egyszerűen most már nem költhetek többet erre az élvezetre. Eddig is a józan ész határán mozogtam, most már - fájdalom, de - le kell állnom."
 
És a hazaérkezés után már jött is a HDMFC aktuális rendezvénye, ahol a buli közepén "az angliai utazók tiszteletére" nagy meglepetésre megszólalt Az A Bizonyos Kylie Minogue dal :D
 

Buli Birminghamben: Szalai Márk beszámolója a 20 évvel ezelőtti koncertről

Ma 20 évben Birminghamben járt a Depeche Mode és Szalai Márk. Ismét az ő beszámolója következik az utolsó 2001-es angliai koncertről:
 
"A legfinomabb reggeli elfogyasztása közben ismét feltűntek a Frank Tovey-ék, s ekkor hirtelen ötletem támadt... Mi lenne, ha evés után odamennék, áradozva kamuznék, hogy milyen jó a Fad Gadget, hogy milyen messziről jött hungarian fan vagyok, és hogy...nem tudnának-e esetleg egy árva backstage pass-t szerezni... :)) Előtte kikértem Lajos véleményét, hogy nem túlságosan naiv-e a gondolat, de mondta, hogy egyáltalán nem, sőt...írjam le pontosan a nevet / neveket egy papírra, de csak max. 4-et. Itt jön képbe útitársunk James, aki szintén jónak találta az ötletet, s felajánlotta, hogy segít. Nem mondom, hogy nagyon örültem neki, mert miután odamentünk, hamarosan kiderült, csak 1+1 emberről lehet szó, így az esély csökkent... Aztán mégis bizakodni kezdtem, amikor arra is fény került, hogy a Fad Gadget tourmanager-e James egyetemi évfolyamtársa volt...hátha, gondoltam. Ígérte, majd telefonálni fog, sikerült-e intéznie vmit. Délután telefonált is James-nek, de...nem. Naná, hogy nem! Kurva élet, gondoltam, miért nincs egy kis szerencsém? Akkor még nem tudtam, hogy a kibaszott nagy mázli még váratott magára... :) Nem is olyan sokat. Jóllehet, az már nem a backstage party-val volt kapcsolatos.
 
Bepattantunk a kisbuszokba, s 12 felé Birminghambe indultunk, 80 mérföld mindössze. Mondanom sem kell, hogy Minogue number one-ját ezúttal is vagy 5x végigtomboltuk :). A hotel érdekes volt, nincs recepció, személyzet, sehol egy lélek. Az előre lefoglalt szobákhoz egy automata segítségével jutottunk kódokhoz, ugyanis a hotelbe és a szobákba is kódszámok beütésével lehetett bejutni... Hm :).
 
Ami az út során csak gondolkodóba ejtett, érkezésünkkor döntésre késztetett: megkísérlem bevinni a kamerát. Egyedül az NEC Arena-ba volt ülőhelyünk, muszáj volt kihasználnom ezt a lehetőséget. Pedig az utazás előtt határozottan elleneztem ezt. De, mivel előző nap Manchesterben egyáltalán nem volt[!] semmilyen motozás, felbátorodtam. Hozzá kell tennem, mindössze 20-25 percnyi szalagom maradt, de a teljes koncert felvételére nem is vállalkoztam volna. Mindenesetre már jól tudtam mikor mire számíthatok a koncerten, a kiemelkedőnek vélt részeket fel szerettem volna venni. A társaságban 3 kamera volt, kettő srác a derekára / övére szerelte a cuccot, s bombert vett fel. Én simán felvettem a nyakamba, úgy, hogy a hátamon lógjon, s erre egy igen bő esőkabátot vettem fel. Végül is nem volt feltűnő, de tényleg. A motozás Londonban is csak kb. olyan szintű volt, mint itthon [kezed, lábad, mellkasod, oldalad megnézik, de hátra már nem nyúlnak]. Nem a f@szt nem. Mire megérkeztünk a kapukhoz, szomorúan vettük tudomásul, hogy motozás van, s nem mindig ugyan, de 50%-ban a hátat is végigtapizzák... I can't belive it! Némi habozás után azonban határozottan[?] elindultunk, én második kamerásként. Az első srác a maga 120 kilójával amúgy is tömzsi volt, simán bejutott. Nem nézték meg a hátát, de azért megkérdezték tőle, hogy mi a helyzet kamera terén, mire a nyakában lógó távcsőre mutatott nevetve: "Only this one!" :) Következtem én :(. Végigtapizott, még a seggemet is és már haladt volna feljebb, mikor kivettem a zsebemben lévő tárgyakat, mobil, kulcs, stb., s ez remek elterelő művelet volt. Az is segített talán, hogy hasig felhúztam a kabátot, vigyázva, hogy a kamera azért rejtve maradjon. A 3. kamera azonban megbukott...a srác eleve fal fehér arccal állt oda, s amikor láttam, hogy megfordítják, s a hátát is megnézik, már tudtam, hogy baj van. Visszavihette a kamerát a kocsiba. Idegességemben gyorsan megittam egy üveg Carlsberg-et :). A java még hátra volt.
 
Tudni kell ugyanis, hogy Angliában az ülőhelyeseket nagyon "védik". Minden szektorban min. 3-4 figyelő ember [steward] áll, s már akkor is rád szólnak, ha a helyedről egy lépést teszel balra, v. jobbra. Sz'al nem egy Kisstadion feeling. Jó helyünk volt egyébként, a bal oldali lelátón, kb. középmagasságban, viszonylag közel a színpadhoz. A csarnok még a manchesterinél is tágasabbnak tűnt, de itt nem volt olyan magas az ülőszektor. A Fad Gadget alatt leteszteltem, hogy mennyire lesz sötét, hááát a fények eléggé megvilágították a közönséget... A másik kamerás jegye mellém szólt, s kissé odébb volt velünk még egy lány vakus fényképezővel, ami szintén not allowed. A fellépés előtti Martin dj set már ismerős dallamai megnyugtattak :). A koncert elején még viszonylag jól tudtunk kamerázni, a Halo után viszont a mellettem lévő kamerát kiszúrták...nem is értem, az enyémet hogy nem vették észre... A Dream On-nál a fényképezőgépet is lekapcsolták [ilyenkor a kamerákat a koncert végéig elkobozzák, a filmet, kazettát megsemmisítik]. Iszonyúan figyeltek! Gondolhatjátok, ezek után mennyire paráztam, vaciláltam, hogy egyáltalán bekapcsoljam-e még a cuccot. Bekapcsoltam. Pedig abból a szempontból rossz helyen ültünk, hogy a steward-ok simán ránk láthattak, ráadásul a történtek után már ki is szúrták a mi kis csoportunkat... Most jöttem ám rá, hogy milyen kutya dolog kalózfelvételt készíteni! Ezek után már nem fogom szidni, mint néző, az ilyen vhs-ek "készítőit", hogy miért remeg a kamera, miért nem a közönséget veszi, stb. :)) Sz'al a koncert előrehaladtával egyre süllyedt a felvételem színvonala, párhuzamosan az én süllyedésemmel is, úgy értem, egyre inkább csökkenő magasságból voltam kénytelen megörökíteni az eseményeket. Ráadásul spórolnom kellett a szalaggal is. Persze közben folyamatosan izzadtam, a pulzusom meg csak nőtt... Kiszúrtam egyébként azt a helyet, ahonnan a 98-as birminghami-t sikerült felvennie az egyik topictársunknak :) - ez valóban frankó hely, de ehhez megfelelő ülőjegy szükséges. Na mindegy. Nem húzom tovább: mázlim volt, nem vettek észre.
 
A felvétel elég közepes lett, de azért élvezhető. Szép emlék. :) A végeredmény: egy Intro, egy Dead Of Night félig, a Halo eleje, egy Sister Of Night [by Martin] végig, a Freelove vége [óóó-zás], egy Enjoy végig, az I Feel You eleje és egy Never végig :). A többi dalnál én is buliztam, mint mások.
 
Afterparty Birminghamben nem volt, húztunk vissza a hotelbe."
 
süti beállítások módosítása