Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

Új Martin remix egy régi ismerőstől!

2021. május 19. - Szigi.
Meg is érkezett a mára ígért Martin-remix: a VERVET című dalhoz készített átdolgozást régi ismerősünk, a Mute Records egyik oszlopos tagja, Chris Liebing. Chris neve már ismerős lehet a 2017-es Going Backwards remixeiről, és az új remix is hasonló szellemben fogant. A mix már elérhető a streaming szolgáltatókon is. Techno forever ;)
 

The Dead Of Night, 2001

Két nap szusszanás után ma az Exciter albumdalainak a koncertverzióival foglalkozunk. Az albumdal azt jelenti, hogy "nem kislemez", azaz az I Feel Loved, a Freelove és a Goodnight Lovers koncertváltozataival majd az akkor foglalkozunk, amikor megjelenik a kislemez (ahogy a Dream On-t is akkor vettük sorra, amikor áprilisban megjelent a kislemez).
 
Az Exciter Tour koncertjei az intro után a THE DEAD OF NIGHT című dallal kezdődtek. A One Night In Paris felvételein egyértelműen Dave viszi a prímet: hatalmas hévvel, ősemberes mozdulatokkal ugrik be a dal elején a színpad közepére, a mellkasát döngeti, óriási elánnal énekel, és még amikor nincs énekrésze, akkor is "yeah!"-ket kiabál. A meglehetősen mozgalmas színpadi produkciója - amelyet lehet ripacskodásnak is nevezni - sajnos nem párosul nagyon tiszta énekhanggal. Mindenesetre kezdésnek nem volt rossz 2001-ben :)
 

Speak And Spell duplázás 2006-ban Holmdelben

1986 óta egyetlenegy koncert volt, ahol a Depeche Mode egynél több dalt játszott volna a Speak And Spell-ről. Máig rejtélyes okokból bő 15 éve, 2006 május 14.-én Holmdel-ben (New Jersey) a második ráadásban a Photographic után eljátszották annak cseredalát Just Can't Get Enough-ot is. Az érdekes duplázás természetesen megjelent a Live Here Now által kiadott dupla CD-n is. Íme:
 

Something Went Wrong 2006-ban New Yorkban

Egy igazi "something went wrong" 15 évvel ezelőttről, a csodálatos new yorki Jones Beach Amphitheatre-ből. Az Enjoy The Silence közepén a zenekar vajon mire gondolt? :D Természetesen a koncertről megjelent Live Here Now dupla CD-n is hallható a malőr :D
 

Ultra-Party Los Angelesben

24 éve volt a második (utolsó) Ultra-Party Los Angelesben. A buli sokkal nagyobb közönség előtt zajlott, mint a londoni buli, a banda pedig a Painkiller Junior introt lecserélte a Uselink-re; ezt leszámítva ugyanazokat a dalokat (Barrel Of A Gun, Useless, It's No Good, Home, Never Let Me Down Again) játszotta, mint az első fellépésen Londonban. A szintetizátorok mögött nagy beleéléssel játszik Dave Clayton, aki csak ebben az évben lépett színpadra a DM-mel, 1998-ban már Peter Gordeno állt a színpadon. A Never Let Me Down Again-nél érdekesség, hogy az instrumentális résznél van a karlengetés, a végén nincsen - Dave sem erőlteti ezt a szokásos gesztust. A Barrel Of A Gun és az It's No Good azóta se volt ennyire jó :) :(
 

Goodnight Lovers

Az album záródala a GOODNIGHT LOVERS: egy újabb lassú dal. Dave egyik kedvence a lemezről, és Mark Bell ötlete alapján úgy énekelte a stúdióban, mintha a kislányának énekelne; hangszerelésben pedig a The Velvet Underground csodálatos balladája, az I'll Be Your Mirror volt a fő inspiráció. A dal kezdő csengőhangjait Paul Freegard hozta egy Clavia Nord Lead szintiből, (Paul ekkortájt Martin segítője volt, még Martin kreatív blokkja is az ő segítségével szűnt meg 2000-ben). A csilingelő hang után Dave "sssss" hangja hallatszik, ezután pedig jön Dave és Martin közös, kissé gospel-hatású dúdolása. A meghitt, meleg hangulatot ezúttal még a kissé randomnak tűnő "Exciter-űreffektek sem rontják el. Dave a lehető leglágyabban énekli a dalt: a "not looking for an easy ride"-résznél szinte elcsuklik a hangja, az "I'll be waiting in line"-nél pedig soha nem látott magasságokba emelkedik a hangja - meglátszott a sok gyakorlás, mert ezen a lemezen sokkal magabiztosabban, sokszínűbben használta a hangját (sajnos a turnéra ebből már nem sokat mentett át :( ). A dalszöveg nem éppen kislányoknak való: véleményem szerint újabb "kikacsintós szövegről" van szó, Martin mintha egy alkalmi hölgyismerőséhez beszélne, akitől nem akar könnyű menetet, hanem érzelmeket is bele akarna vinni a kapcsolatba... A refrén aztán persze általános vizekre evez: a "lover"-t lehet szeretőnek is fordítani, de akár "szerelmes típusúnak is", innentől pedig szinte egyetemes a mondanivaló: "ha szerelmes típus vagy, egyben szenvedni is fogsz, de ugyanígy van ezzel minden lelki testvéred". A dal címe eredetileg Born A Lover volt egyébként... A dal - és a lemez - végül az Exciter-lemez védjegyszerű Dave és Martin közös vokáljával zárul, rendkívül pozitív érzést hagyva a hallgatóban (habár ekkortájt Clean-Higher Love-Insight szerű kiteljesedő zárószámokhoz voltunk szokva, így ez a rövidke altatódal sokaknak csalódást okozhatott). Az utolsó énekhang után egy ereszkedő "Exciter-űreffekt", majd Dave még egyszer "sssss"-t int - így ahogy Dave hangjával indult a lemez, azzal is zárul. A dalt az Exciter Tour-on nem játszották - állítólag Martin fontolgatta, hogy előveszi az akusztikus blokkjában - aztán nagy meglepetésre a Touring The Angel első szakaszában zárószám volt. Mivel itt a kislemez-és a klipverzió megegyezik, ezért a klipet teszem be. Ezzel a dallal zárul a kétnapos Exciter-elemzéssorozat, goodnight, lovers! :)
 

süti beállítások módosítása
Mobil