Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

Santa Barbara, 2000-2001 - az Exciter korszak eleje; gondtalanság és finom repedések

2021. február 04. - Szigi.
És hogy mit csinált a Depeche Mode 20 éve? Éppen gőzerővel készültek az Exciter nagylemez promóciójára és az azt követő turnéra. (A kerek évfordulónak köszönhetően itt a Depeche Mode blogon is sok szó lesz az év folyamán a Depeche Mode egyik legmegosztóbb nagylemezéről). Most nézzük meg egy összeállítást az Exciter megjelenése előtti időkből! Bepillantást nyerhetünk a stúdióba, ahol Dave poénkodik, és vígan dohányzik Andyvel. Láthatjuk a stúdió falára kitett két szót: "Exciter" és "Lover" (állítólag majdnem "Lover" lett az album címe). Dave-et elkíséri a kamera az énekes szobába is, ahol láthatjuk a Goodnight Lovers szövegvázlatát (még "Born A Lover" címmel). Feltűnik a telefonáló Martin és Johathan Kessler is az újságot böngésző Andy mellett, miközben a háttérben az I Feel Loved basszusai hallhatóak, sőt, Dave és Andy a stúdióban táncol is a dalra. Megnézhetjük a kedvenc reggeliző helyüket is Santa Barbarában, amelyhez az Exciter CD hátsó borítóján található kép készült. Egy látszólag fesztelen beszélgetés is látható szabadtéren, ahol Dave nagy hévvel - szájában cigivel - magyaráz Martinnak és Andynek (Kessler pedig kamerázik a háttérben). Majd pedig a videó végén megcsodálhatjuk a korszak vicces maszkjait is Dave-en, Martinon és Andyn.
 
Számomra a gondtalanság, a könnyedség sugárzik a képekből, ami bele is illik az Exciter hangzásába. Ugyanakkor viszont ez az a korszak, amikor Dave-nek - saját bevallása szerint - annyira elege lett a stúdiómunkából, és hogy Martin csak "hangszerként" használja őt, hogy a szólólemeze kapcsán még az is felmerült, hogy elhagyja a Depeche Mode-ot...
 

37 éve Birminghamben lépett fel a Depeche Mode

Ma 37 éve Birminghamben lépett fel a Depeche Mode, a Construction Time Again Tour második szakaszán. Ez az összeállítás félig-meddig dokumentumfilm is, rajongókat kérdeznek, az együttestagokat interjúvolják, de közben jónéhány klasszikus is elhangzik. Két pillanatot különösen a figyelmetekbe ajánlok: az egyik Dave utánozhatatlan tánca a Told You So-ban 27:18-tól, a másik pedig egy joviális rajongó "támadása", 34:51 után, a Just Can't Get Enough alatt.
 

3 éve volt a Global Spirit Tour "középső" magyarországi koncertje!

A Global Spirit Tour volt az első olyan Depeche Mode koncertkörút, ahol háromszor is ellátogattott hozzánk az együttes. Volt egy szabad téri fesztiválkoncert (Groupama Aréna), egy téli sportcsarnokos buli (Budapest Sportaréna) és egy fesztiválfellépés (Volt Fesztivál, Sopron). Ma 3 éve volt ez a bizonyos Sportarénás buli, amelyről van teljes koncertfelvétel. Néhány másodperc Insight-tal kezdődik, de aztán jön a Going Backwards, és a teljes fellépés - az Insight kivételével. Ez volt a turné "Global Ultra Tour"-nak nevezett szakasza, hiszen az említett Insight mellett az It's No Good-ot, a Barrel Of A Gun-t, a Useless-t és a Home-ot is eljátszotta a csapat.
 
Szerintetek melyik volt a legjobb fellépés az említett háromból? :) (Groupama, Sportaréna, Volt Fesztivál)
 

40 éve jelent meg a Depeche Mode első hangfelvétele

Tegnap volt 40 éve, hogy megjelent egy válogatáslemez, amelyre Stevo Pearce, a Some Bizzare kiadó megalapítója és vezetője válogatott össze "újfuturista" és "avantgárd" előadókat. Olyan nevek, mint a Soft Cell, a The The, vagy a Blancmange mellett ezen a lemezen jelent meg először egy Depeche Mode dal, mégpedig a PHOTOGRPAPHIC! A lemez stílszerűen SOME BIZZARE ALBUM elnevezéssel került a boltokba.

Jonathan Miller a Stripped című könyvben így ír erről az időszakról:

"A Depeche Mode helyzete nem volt olyan „egyszerű”, ahogy Miller állította. Stevo még mindig a banda körül szaglászott, és olyan jó ajánlatot tett, amit nem lehetett visszautasítani. A tervezett Some Bizzare Album megvalósulásához közeledve egyre elszántabban próbálta elérni a Depeche Mode közreműködését. A zenekar túl boldog volt ahhoz, hogy visszautasítsa.

Vince Clarke ifjúkori izgatottsága még most, húsz év elteltével is érezhető: „A kérdés úgy hangzott, nem akarunk-e egy számot készíteni a válogatáslemezre. Ez egyszerűen bámulatos volt!”

Dave Gahan: „Egyáltalán nem vettünk fel akkoriban semmit. Stevo megkérdezte, hogy szeretnénk-e felvenni egy számot a válogatáslemezre, és úgy gondoltuk, jó ötlet.”

Daniel Miller: „Mikor először dolgoztam velük [a Depeche Mode-dal], még sosem voltak stúdióban. Hogy őszinte legyek, még én sem nagyon. Hozzájuk képest nagyon tapasztalt producernek éreztem magam, de nem így volt. Azt hiszem, a rendelkezésre álló technológia szűkössége ellenére tudtam segíteni a kívánt hangzás kialakításában. Megpróbáltam megmutatni nekik az összes lehetőséget.”

Vince Clarke: „Emlékszem a stúdióra [a Tape One Londonban], lenyűgöző volt. Úgy rémlik, elég sötét volt. Egyszer csak megjelent Stevo, hogy meghallgassa [a Photographicot], és a keverőpultra hányt! Arra nem emlékszem, hogy valóban láttam-e, de olyan élénken él az emlékeimben az élmény, hogy valószínűleg megtörtént.”

Stevo szerint Vince összekeveri az eseményeket. Egy másik alkalommal történt az incidens, amikor Miller a Soft Cell-lel dolgozott: „Fél tizenegykor érkeztem meg a kis East End-i stúdióba. Részeg voltam. Daniel Miller a születésnapját ünnepelte, egész éjszaka fönn volt. Én azt mondtam: boldog születésnapot, Daniel, mire ő összehányta a padlót. Jó büdös volt. Úgy gondolom, ez adta a felvétel nyerseségét.”

Vince Clarke: „Megvolt, melyik számot vesszük föl [a Photographicot], nyilván mert régóta játszottuk koncerten. Emlékszem, sequencert használtunk, úgyhogy Fletchernek nem kellett a basszust játszania. Klassz volt, hogy a sequencer igazodni tudott a dobhoz és a többi szólamhoz. Martin játszotta a szólamát - ő jó billentyűs, ütemre tud játszani -, Fletcher és én a sequencert használtunk a hangok megszólaltatására.”

A Depeche Mode hozzájárulását az 1981. január 31-én megjelenő Some Bizzare Albumhoz Pete Silverton újságíró így kommentálta: „Sokkal több optimizmus van a számotokban, mint a többiben, melyek mintha mind Barnsley mélabújáról szólnának.” Dave Gahan: „Mi nem ilyenek vagyunk. Vince nem ír komor számokat.”

Robert Marlow: „Ezzel került egy szinttel feljebb - ahogy megvolt a basszusmenet és a Daniel Miller-féle sequencerrel rögzített részek. Előtte a szó szoros értelmében hamis hangok voltak benne, bár úgy is jól hangzottak. Pokoli féltékeny voltam.”

Az NME újságírója, Chris Bohn szerint a Depeche Mode bemutatkozó felvétele „nagyon magabiztos, arányosan strukturált, hullámzó szintidallamokkal, amin a harmincas évek futurista szövege kicsit ront, de a dallamvonal folyamatos vibrálása megmenti”.

Vince: „Szeretem, ahogy a szavak összeillenek és rímelnek. Amikor leírok egy sort, mindig arra gondolok, milyen könnyű lesz énekelni, vagy arra, hogyan illeszkedik a dallamhoz. Úgy gondolom, bizonyos szavak jól illenek ahhoz a fajta zenéhez, amit csinálunk. Azt hiszem, a szavak nagyon divatosak. Mondok egy példát, jó? Egy jó elektronikus dalban ilyen szavakat kell használni: »fade« (elhalványul),»switch« (kapcsol), »light« (fény) - bármi ilyesmit. »Room« (szoba), »door« (ajtó) - vagy ilyeneket. »Fade« - ez kiváló szó. Ez 81 szava!”

Annak ellenére, hogy egy sor állítólagos futurista együttessel közösen jelentek meg Stevo albumán, Dave határozottan távol tartotta a Depeche Mode-ot a mozgalomtól: „Az összes érintett bandát egy kalap alatt kezelik, és nem szabadulnak meg ettől soha. Legfeljebb a Soft Cellnek van esélye. Nem akarok gonoszkodni, de a Naked Lunch például évek óta együtt zenél, mégsem viszik semmire. Popzenét írunk - elektronikus popot, úgyhogy nem fognak beskatulyázni, amiért szerepeltünk a lemezen. Amint valaki meghallja a kislemezt, rájön, hogy nem ide tartozunk!"

Hallgassuk hát meg a Depeche Mode első lemezre került dalát!

15 éve kezdődött a Just Can't Get Enough végén a jammelés

Ma 15 éve Antwerperben lépett fel a Depeche Mode: és a DM Live Wiki kiszúrta, hogy ez volt az első koncert, ahol a Just Can't Get Enough végén egy rövid "jamet" játszott a zenekar - ez aztán 2018-ra egy többperces zenéléssé és közönségénekeltetéssé terebélyesedett. Az antwerpeni koncertről sajnos nincs felvétel, de itt a vilniusi fellépés, ahol jól látható és hallható az egyelőre még csak szűk egyperces "jammelés", ami közben a közönségből mutatnak arcokat. Ezúttal például néhány litván lánynak adatott meg pár másodperc hírnév :)
 

The Third Chimpanzee EP megjelenés - itt a Howler's End a lemezről!

A ma megjelent új Martin EP-t, a The Third Chimpanzee-t a HOWLER'S END című alkotás zárja, ami egyfajta lecsupaszított, "reprise" szerű változata a kiadvány első dalának, a Howler-nek; csak a dallam és a harmónia maradt meg. Martin western-hangzásúnak érzi a dalt, és Morricone hatását emlegette tegnap az EP megjelenése alkalmából tartott Facebook live premier során - nekem inkább a korai Depeche Mode (kis erőltetéssel pl. a The Great Outdoors) ugrott be a meglepően és kellemesen szellős, rövid alkotásról.
 

süti beállítások módosítása
Mobil