Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

Isten beteg humorérzéke - és egy kis felhőszakadás Kaliforniából

2019. október 29. - Szigi.
Daryl Bamonte (személyi asszisztens): A 'Blasphemous Rumours' alatt, amikor Dave arról énekelt, hogy Istennek rossz a humorérzéke, az ég egyszer csak megnyílt, villámlott és ömleni kezdett az eső.
 
Dave Gahan: Klasszikus történet. A felhők összegyűltek és hirtelen megnyílt felettünk az ég. Rémisztő volt.
 
Martin Gore: Sokat viccelődtünk azon, hogy olybá tűnik, a szomorúság fellegei követnek bennünket bárhová. Manapság annyira már nem jellemző, de voltak idők, amikor jóformán minden egyes este, bárhol is játszottunk, esett.
 
Daryl Bamonte (személyi asszisztens): Az áramelosztók egyike sem volt természetesen letakarva. A produkciós csapat szerint ugyanis: "Soha, de soha nem esik az eső júniusban, Kaliforniában." Erre mi: "Pedig, ez eső! Elővennétek néhány vízhatlan ponyvát?" Ez a dolog önmagában is elég volt a rádióknak és a sajtónak, hogy beszéljenek rólunk. Az egész pontosan akkor történt, amikor Dave azokat a sorokat énekelte. (a fordítás a HDMFC honlapjáról származik).
 
A Blasphemous Rumours mindmáig utolsó előadása következik Pasadenából:
 

A Some Great Reward Tour legnagyobb meglepetése

A Blasphemous Rumours/Somebody kislemez - és az egész Some Great Reward Tour - egyik legnagyobb meglepetése a korai B-oldalas, az ICE MACHINE prezentálása volt (ne feledjük, hogy a másik korai B-oldalast, a Shout-ot is játszották!). A korai zsenge ebben a karcos verzióban igencsak megmutatja az erejét! A helyszín továbbra is Liverpool, a Some Great Reward Tour első koncertjeinek egyike.
 

A harmadik Construction Time Again dal a Blasphemous Rumours/Somebody kiadványról

A TWO MINUTE WARNING szintén szerepel a jubiláló Blasphemous Rumours/Somebody kislemezen a liverpooli koncertfelvételével, ám ez sajnos nem áll rendelkezésre a videómegosztón. Meg kell elégednünk a hamburgi koncertfelvétellel ;)
 

Négy dal következik az 1984-es liverpooli koncertről

A Blasphemous Rumours/Somebody kiadványon koncertfelvételek voltak hallhatóak az 1984 szeptember 29.-i liverpooli fellépésről. Mivel kerek évfordulót ünneplünk, ezeket most végigvesszük szépen. Kezdjük mindjárt egy nagy slágerrel: ez az EVERYTHING COUNTS!
 

A Somebody is ma debütál!

Martin, 1984, még a Some Great Reward munkálatai közben: „Lesz egy dal, ami teljesen emberközeli lesz. Csak Alan játszik a zongorán, Dave énekel és Andy nyomkodja a gombokat a Fostex X15-ön. Teljesen más lesz, mint az eddigi dalok”.
 
Daniel Miller, 2006: „Jónéhány sztorink volt a Somebody rögzítésével kapcsolatban. Például hogy Dave énekelte volna eredetileg, de nem igazán működött. Van néhány dal, amit Martin írt és jobban is működik az ő hangjával."
 
Andy Fletcher, 2006: „Ez két dologtól függ: ha azt gondoljuk, hogy jobban illik Martin hangjához, vagy ha nagyon személyes dal, mint például a Somebody”.
 
Alan Wilder, 2006: „Ez volt valószínűleg az első akusztikus produkciónk. Valójában Martin meztelenül énekelt. Ez az ő ötlete volt. Elfordultam a zongorával, és úgy játszottam, de igen, élőben játszottuk fel, csak ő és én, egy hatalmas stúdióban… és igen, ennek a dalnak a kedvéért ő levetkőzött.”
 
Martin, 1984: "A Somebody egy abszolút csavar nélküli szerelmes dal, szóval tuti nem egy anti-szerelmes alkotás... Jonathan Richman "vissza az alapokhoz" teóriáján alapszik. (...) Őszintén szólva meztelenül énekeltem a stúdióban, és a többiek leküldtek hozzám egy német lányt, hogy "ellenőrizze a vezetékeket".
 
Dave, 1984: "Leküldtük Steffit, hogy ellenőrizze a vezetékeket, mert tudtuk, hogy Martin meztelenül énekel, de a lány nem tudta. Hallottuk a sikítást és utána Martin hangját: "Ehh, ehh, sajnálom..."
 
A Blasphemous Rumours volt az együttes történelmének első dupla A-oldalas kislemeze! A másik A-oldalas dal Martin gyönyörű balladája, a SOMEBODY volt. A dal átdolgozott verzióban került a kislemezre: utcai zajok helyett szívdobogással indít (ami aztán végig is kíséri a dalt, kicsit hangsúlyosabb a vokál, a hangkiengedős „aaaaaahhhhh” rész jóval erőteljesebb és visszhangosítva is van, és a végén a háttérből betüremkedő különös elidegenítő dallam is erősebb, mint az albumverzióban. És készült hozzá egy szépséges klip is! Nézzük:
 

35 éves a Blasphemous Rumours!

Daniel Miller (2006): „Az egyik napon, amikor épp a 'Blasphemous Rumours' keverése zajlott, hatalmas vita kerekedett a stúdióban. A dal versszakai igen sötétek, ugyanakkor a refrén nagyon megkapó. Azon vesztek össze, hogy vajon jó megoldás-e így hagyni a számot, vagy sem. Úgy tűnt, valóban nagy hatást sikerült rájuk gyakorolnunk.”
 
Martin, 1986: „ A Blasphemous Rumours főképp a banda korai korszakából inspirálódik, sőt, még mielőtt a banda elindult volna… akkor, amikor Andy és Vince rendszeres templomba járók voltak, és én velük szoktam menni, mivel a barátaim voltak. Arra gondoltam, hogy milyen érdekes, soha nem voltam gyakorló keresztény, noha ők azok voltak. És amikor nem vagy bevonva az egészbe, akkor szerintem elég jól összeveszed a képmutatást és az egész vicces oldalát. Volt egy dolog, amit gyakran felidéztem, az úgynevezett „imalista”: minden héten ott ültek és imádkoztak súlyos beteg emberekért, és teljesen egyértelmű volt, hogy a legtöbb ember, akiért imádkoznak, meg fog halni. De ők ezt nagyon pozitívan annyival intézték el, hogy „ez Isten akarata volt”, és „Ott már jobb neki” És ez, amikor kívülálló vagy, elég nevetségesnek, nagyon viccesnek tűnik. Tudom, hogy sokan ebben nem fognak velem egyetérteni…”
 
Andy, 1985: „A Blasphemous Rumours a tapasztalatainkból gyökeredzik. Volt egy „imalista” azokért az emberekért, akik betegek voltak, és imádkoznod kellett azokért az emberekért, akik a lista tetején voltak, addig, amíg meg nem halnak. Amikor Martin először játszotta nekem a Blasphemous Ruomurs-t, akkor kissé bántott engem. Éreztem, hogy miért fogják az emberek kevésbé kedvelni. Ez valóban kissé támadó dal. „
 
Neil Ferris, 2006: "A Some Great Reward során a fő probléma a Blasphemous Rumours-szal volt: ez egy nagyon-nagyon nehéz felvétel volt, és rengeteg ember volt, akik a szöveg miatt, vagy akár már a cím miatt úgy érezték, hogy ennek nem szabadna mennie a rádióban. És valóban küzdöttünk a rádiós játszásért, és volt néhány ember, akik kifogásolták, hogy lemehet ez a dal a rádióban, és ennek igen erősen hangot is adtak”.
 
Martin, 1989: „Az összes dalunk közül erre kaptuk a legtöbb visszajelzést. (…) Noha ez a dal kezd megöregedni, még mindig kapok rajongoktól leveleket, amik erről a dalról beszélnek. Mostanában már azt írják, hogy kedvelik. De amikor megjelent, rengeteg levelet kaptam emberektől, akiket sokkolt a dalszöveg. Azt akarták, hogy a Blasphemous Rumours ki legyen tiltva a rádiókból”.
 
Kerek évfordulós kislemez! Ma 35 éve jelent meg a BLASPHEMOUS RUMOURS! :)
 

Tartsunk ki Dave Gahannel ezen a szép vasárnap délutánon!

Szinte hihetetlen, de Dave első szárnypróbálgatása a Paper Monsters-szel is már 16 éve volt. Ma jelent meg például a BOTTLE LIVING/HOLD ON dupla A oldalas kislemeze, amelyből formabontó módon mi most a Hold On radio mixét mutatjuk meg. Kellemes vasárnap délutánt! :)
 

süti beállítások módosítása
Mobil