Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

A Depeche Mode himnusza, amit aztán később túl giccsesnek találnak - búcsúzunk a Master And Servant-naptól

2019. augusztus 19. - Szigi.
Dave, 1989: "Amióta csak felvettük, mindig játsszuk a Master And Servant-et a koncertjeinken. Ahogy felcsendülnek az első taktusok, a közönség azonnal felismeri. Ez a Depeche Mode himnusza. Kicsit olyan, mint a Bab O'Riley a The Who-tól.
 
A dal nimbusza aztán a kilencvenes évekre gyorsan elfogyott a DM köreiben: 1990 után 19 évig nem játszották, majd 2009-ben a turné első felében játszották újra, de aztán újra ejtették, mert Dave hangszálait megsínylette a dal, és az együttes egyik tagja túl giccsesnek találta az alkotást.
 
A mai Master And Servant-naptól a dal mindmáig az utolsó fellépésével búcsúzunk: 2009-ben járunk, Seattle városában.
 

Martin elfenekeli Andyt és ezt rögzítik, majd kiadják + egy korai fellépés!

Dave: "(A Master And Servant-ban), hallható egy ostor, egy ütvefúró légkompresszorra, vízcsepegés, egy játékzongora és hallhatod benne, ahogy Martin elfenekeli Andy-t"
 
Andy: "A legkülönlegesebb hang, amit valaha rögzítettünk? Egyszer elvertek. Az eredmény hallható a Master And Servant-ben. Nagyon furcsa".
 
Íme a dal egy korai fellépésről származó verziója: 1984 augusztus 25.-én a BBC Ear Say című műsorában léptek fel.
 

A hosszú verzió rövedebb verziója - Joseph Watt második feltűnése

Joseph Watt az említett Egyesült Államokban megjelent maxira újrakeverte a (SET ME FREE) REMOTIVATE ME című dalt is. A kiadványok 12'' mixként szereplő alkotás ugyanis nem azonos az európai kislemezen megjelent Release mixszel, hanem tulajdonképpen annak egy rövidített verziója. Hallgassuk ezt is meg:

A legendás Razormaid név feltűnése

A Sire Records az Egyesült Államokban két új remixszel (és az említett Are People People?-lel) dobta piacra a Master And Servant kiadvány. A MASTER AND SERVANT (U.S. BLACK & BLUE VERSION) egy kellemes, táncolható hosszú verziója a dalnak (amelyből még a dal koncertverziójába is mentettek át részletet). A remix készítője Joseph Watt, aki később készített meg két hivatalos kiadványon megjelent mixet (It's Called A Heart Emotion Mix és Emotion Dub), majd pedig az egyik leghíresebb bootleg mix készítő duó, a Razormaid egyik tagja lett.

Adrian Sherwood munkái a Depeche Mode-dal 1984-ben, második rész

A Depeche Mode egyik legkülönlegesebb szörnyszülöttjével folytatjuk a ma 35 éves Master And Servant kiadvány bemutatását! A limitált 12 inches kislemez B-oldalán ugyanis - az A-oldalhoz hasonlóan - egy újabb Adrian Sherwood remix található, amely a People Are People című dalból készült. Bár ez talán kétséges, mert az ARE PEOPLE PEOPLE? címet viselő alkotásban néhány effekten kívül nem sok mindent emlékeztet az eredeti alkotásra. Géppuskaszerű basszusok, lézerhangok, mozdonyhang, beszédfoszlányok és egy rejtélyes hang elképesztő egyvelege a dal: a hang végig annyit ismételget végig a dalban, hogy "delelelelen-zumzumzum-pappapapp". Gyakran ez a dadaista szövegrészlet is alaposan szét van zilálva - nem egyszerű alkotás! Egy kis kitekintés a zajzenék birodalmába. Némi meglepetésre a Depeche Mode nemcsak az A-oldalas, egy fokkal fogyaszthatóbb Master And Servant remixet, hanem ezt a kis zajzenei torzszülöttet is érdemesnek találta, hogy beválogassa a Remixes 81-04 című tripla lemezre, 2004-ben. Hallgassuk meg!
 

Adrian Sherwood munkái a Depeche Mode-dal 1984-ben, első rész

A Master And Servant limitált kislemezének az A oldalán ismét Adrian Sherwood munkája található, aki ismét a kiadójáról nevezte el a mixet (bár kicsit kibővítette azt). A MASTER AND SERVANT (AN ON-USOUND SCIENCE FICTION DANCE HALL CLASSIC) keményebb és kevésbé kaotikus, mint Sherwood People Are People-átdolgozása, de így is csak "haladóknak" ajánlott. A mixet mindenesetre később érdemesnek tartották rátenni a Remixes 81-04 remixválogatásra.

A Frankie Goes To Hollywood-kapcsolat

Alan Wilder a Master And Servant felvételeinek nehézségeiről:
 
"Noha a Master And Servant újabb sikert jelentett a Depeche Mode számára, ez valahogy meglepő, figyelembe véve egy balszerencsés eseményt a felvétel soránt. Ugyanebben az időben jelent meg a Frankie Goes To Hollywood nagy slágere, a Relax, és az volt a célunk, hogy ugyanazt a zsíros kerek basszust megalkossuk. Elszántan dolgoztunk a stúdióban, hogy elérjük ezt, és amikor végre felemeltük a seggünket a hetedik nap végén, rájöttünk, hogy pont az ellenkezőjét értük el, mert elhagytunk egy apró részletet... a pergődobot.
 
Ez az apró mulasztás akkor került napvilágra, amikor Gareth és Dan azon melegében lement egy helyi berlini klubba, magához szorítva a masterszalagot, és várta, hogy a helyieknek leessen az álla. A sors fintora, hogy pont a Relax után jött a dal. Nem meglepő módon azonnal kiürült a tánctér, csak ők ketten maradtak ott, vörös arccal, esőköpenyben, a táskájukat szorongatva.
 
Ha nagyon figyelmesen hallgatod, az ostorhanggal egy időben hallhatsz két basildoni lányt, ahogy azt éneklik: "Treat me like a dog!""
 
Folytassuk a Master And Servant kiadványról való megemlékezésünket a dal instrumentális újrakevert verziójával, a Voxless mixszel!
 

Dupla hossz, dupla furcsaság - nyárias hangulatú mixszel folytatjuk a jubileumi megemlékezésünket

Mi lehet furcsább annál, hogy 1984-ben egy ilyen limonádé dal, mint a Set Me Free, kiadásra került? Egyértelmű: a hosszabb verziója lehet még furcsább! Négy perc helyett majdnem 9 perc táncika.
 

Csoda, hogy a tű a lemezen marad

A MASTER AND SERVANT (SLAVERY WHIP MIX) a korai Depeche Mode csúcspontja: 9 és fél perces hossza ellenére egy pillanatig sem unalmas, sőt, egészen bámulatos zenei repertoárt játszik végig poptól indusztriálon keresztül a lounge-os lezárásig. Csoda, hogy a lendülettől nem esik le a tű a lemezről! :D

Az a furcsa, könnyed B-oldalas - továbbra is a 35 éves Master And Servant kislemezzel foglalkozunk

Kerek évforduló, tehát egész nap egy kiadvánnyal foglalkozunk: ez pedig a MASTER AND SERVANT kislemez! A Depeche Mode tagjai közül Dave, Martin és Alan is többször kifejezte már, hogy mennyire nem kedveli az It's Called A Heart című dalt. Érdekes módon soha nem ejtettek szót viszont a Master And Servant B-oldalasáról, a (SET ME FREE) REMOTIVATE ME című alkotásról, amely meglehetősen méltatlannak tűnik az 1984-es terméshez. Lüktető dob, táncolós hangulat, könnyed hangszerelés, dallam és szövegvilág... mindenesetre érdekes!
 

süti beállítások módosítása
Mobil