Nagyon nehezen szántam rá magam erre a kritikára. Mindigis mindenben a pozitívat igyekeztem keresni, mindigis dührohamot kaptam az aktuális okoskodó savanyújóskáktól, a „jöjjönvisszaAlanWilder” arcoktól, azoktól, akik kérkedve űztek versenyt abból, hogy ki ismeri legkevésbé a Depeche Mode utolsó 25…

A SOFT TOUCH / RAW NERVE még a promóciós fellépéseken is minden alkalommal felcsendült, ebből arra következtethettünk, hogy állandó dal lesz a turnén is. Nem így lett: cseredal lett, akkor játszották el általában (egyébként mindössze kétszer), amikor valahol dupla estén léptek fel. Itt a londoni O2…

Utolsó studio session-ünk a Delta Machine korszakból a GOODBYE, amely finom kopogással kezdődik, majd nagyjából az albumverzió finomabb, lecsupaszítottabb változata hallható utána, természetesen a refrén "elektromos vihara" nélkül. Az albumverzió lezárása is hiányzik.  

A következő studio session a BROKEN. Az albumverzióhoz képest került ide egy mormogós basszus és néhány édes-bús szintetizátordallam Kurt Uenalától, tovább emelve ezzel az amúgy is kiváló dal fényét. Ez a változat szerintem az évezredünk Depeche Mode pillanatai közül a legjobbak közé tartozik.…

Nézzük a Delta Machine korszak studio session-jeit! (kivéve a Heaven-t, hiszen azt pár napja már elemeztem, a Heaven kislemez megjelenésekor). Elsőként itt a SOFT TOUCH / RAW NERVE studio session változata. Nem sokminden változik az albumváltozat óta, azaz látszik, hogy az, hogy nincs alja a dalnak,…

A következő, és egyben utolsó bónusz dalunk az ALWAYS (ahogy említettem, az All That's Mine-t nem veszem ide, mert azt már a Heaven maxinál pár napja elemeztem). Ez a korszak második Martin által énekelt dala. Nem éppen olyan, amit egy Martin-daltól várunk: zaklatott kezdés, "űr-effektek", majd jön…

A következő Delta Machine bónusz dal a HAPPENS ALL THE TIME, szintén egy Dave-Kurt Uenala produkció (2013-ban írt tehát a legtöbb dalt Dave a Depeche Mode-nak). Ez egy rosszkedvű, önreflexív szövegű dal, poroszkáló lassú-középtempóval, helyenként ígéretes "fémes" effektekkel, és ismét jól sikerült…

És akkor máris haladunk tovább a tegnap 10 éve megjelent Delta Machine album bónusz dalaival, studio session-jeivel, és koncertfelvételeivel. A lemezhez 4 bónusz dal tartozott: ezek közül az egyik a már a Heaven kislemeznél tárgyalt All That's Mine volt, így ma csak a másik háromról fogok írni. Az…

A kifejezetten elektro-bluesosnak beharangozott Delta Machine-on tulajdonképpen csak két igazán bluesos dal volt: a Slow mellett az albumot záró GOODBYE. Martint a The Beatles-re emlékeztette a saját alkotása, noha hozzátette, hogy "veszélyes ilyet mondani". Lépegetős ritmus, fenyegető hangulatú…

Az Alone sejtelmes, bánatos hangulata után máris indul az arconpörgés a ma 10 éves Delta Machine lemezen: némi meglepetésre az utolsó előtti helyre tették az album egyik húzódalát, a SOOTHE MY SOUL című alkotást. VCMG versszakok, remek bridge, ugrálós, "Personal Jesus" refrén - így lehetne…