A DEATH'S DOOR már 1991 elején elkészült: Alan, Martin és Steve Lyon még ebben az évben tavasszal felvette a dalt, amely aztán Wim Wenders Until The End Of The World című filmzenéjeként vált híressé. A dalt aztán 1993-ban játszották a Devotional Touron, rövidített, zongorás verzióban; majd 1993 őszén megjelent a Condemnation maxin hosszú, "jazz" verzióban. A dal énekelt része lemegy a dal első felében; a második részben pedig instrumentális, némiképp valóban "jazzes" improvizációk hallhatóak. A SOFAD-ról nem tudnék gyenge dalt mondani, de a SOFAD-korszakból én tuti ezt választanám! Szerintetek?