Az Almost Predictable Almost blog mai Violator-betevője a Policy Of Truth! A cikk egy részét lefordítottam, íme:
"VALAMIT ELREJTENI - POLICY OF TRUTH
A Policy Of Truth volt a harmadik kislemez a Violatorról. 1990 május hetedikén jelent meg, három héttel a World Violation Tour elindulása előtt. Ez egy vicces darab. Egyáltalán nem olyan nyilvánvaló kislemezválasztás, mint a Halo lett volna, és ez egy olyan dal, amit csomó ember nem különösebben kedvel. Amikor a legutolsó turnén felcsendült párszor, máris volt lehetőség kimenni vécére vagy egy újabb sört rendelni. Én mindigis kedveltem a dalt (elég meglepő módon), és mint minden Violator-kislemeznél, a kiadvány aprólékosságának vonzereje (mint artwork, mind klip, mind borítók vonatkozásában) lenyűgöző volt számomra. Számomra úgy tűnik, hogy a Policy Of Truth sokak számára a legkevésbé kedvelt kislemez a négy Violator-single közül, sőt, sokaknak talán ez a legkevésbé kedvelt dala az albumról. Martin kedveli a dalt, és ne feledjük, hogy 1998-ban BONG magazinban ezt nyilatkozta: "Ez az egyik legkedvesebb dalom, amit valaha is felvettünk". Egyetértek Martinnal - sokkal több szeretetet érdemel ez a dal, mint amennyit kap.
A kislemezhez készült klipet New Yorkban forgatták március 10 és 14 között, valamint Anton és a kis csapata jelentős mennyiségű fotót és mozgóképet készített, amelyet később felhasználtak a World Violation Touron, a turné hivatalos turnékönyvében (World Violation Tour Tourbook), és Anton később megjelenő Strangers című könyvében.
A klip annak a története, amint a Depeche Mode kosarat kap néhány nőtől, akik ráadásul jól ki is nevetik a zenekart. Az együttes New Yorkban kószál, talpig bőrben és rosszkedvűen. Látjuk, hogy mind a négyen bepróbálkoznak egy-egy nővel, de aztán mindegyiküket elutasítják. Dave bosszúsnak néz ki, a falra csap és néha énekel pár sort, Martin pedig csak egyszerűen szomorúan néz. Nézzétek meg az arcát a klipben 1 perc 2 másodpercnél. Fletch és Alan csak zavartnak tűnik. Hogy leküzdje a dühösségét, Dave autóba ül és autókázik New York körül, majd visszatér a lakására, ahol két nő felvételei látszanak a falon, meglehetősen furán. Kiderül, hogy a lakást az együttestársaival osztja meg, akik ott is ülnek vele komoran, Dave pedig énekel. Nem tűnik úgy, mintha sikeres életet élnének. Végülis Dave visszatér az autójához, míg a többiek visszamennek arra a helyre, ahol faképnél hagyták őket, és úgy néznek ki, mint egy-egy szintetizált, bőrbe burkolt Greyfriars Bobby (egy skye terrier kutya - a szerk.). Látjuk, hogy két lány egy bárból kilép, és kétségtelenül azon kuncognak, hogy a Depeche Mode-ot sikerült ledegradálni egy rakás szerelmes balek tinédzserre.
Nagyon szeretem a videót. Mint már elkerülhetetlenül sokszor mondtam: a Violator-korszak alkotásainak és filmjeinek minden aspektusa különleges.
A Policy Of Truth május 28.-án lépett fel a brit slágerlistára, a 28. helyen, majd a következő héten a csúcspontot jelentő 16. helyre lépett előre. Ezután visszaesett a 18, 30, 51, majd a 70. helyre, mielőtt elvágtatott volna a naplementébe. Ez a kislemez alulreprezentált volt Angliában, talán mert egyrészt viszonylag új volt még a nagylemez, másrészről pedig még 6 hónapig nem jött Angliába a zenekar. Ez egy olyan kislemez, amit nem szabadna lefitymálni, mert masszív dal. Amikor legközelebb hallod élőben, emlékezz erre a blogra és ahelyett, hogy kimennél a következő sörödért, énekelt az együttessel. Élvezni fogod.
További információk, kiadványfetisizmus és mixek jellemzése a kattintás után!
És persze itt a klip:
