A Stripped igencsak hangsúlyos dobjai és Dave Porschéjának kérlelhetetlenül ismétlődő hangja lassan elhalkulnak, és meglepő módon óraketyegésbe mennek át, ami alatt egy puhán, két hangon kopogó hang hallatszik. És máris "in medias res", a refrénjével kezdődik a következő dal, a HERE IS THE HOUSE! Dave és Martin egyik legemlékezetesebb közös vokálja hallható, és általában véve is igen hangsúlyos Martin énekének jelenléte: több szövegrészletet csak ő énekel, és a dal végén a "oooo" hang is egyedül az övé. A gyönyörű keresztharmoniákkal, ám kifejezetten popos zenei alapokkal bíró dalt egy minduntalan visszatérő, fura, egyik fültől a másikig haladó pergő hangminta kíséri. A dal szövege ismét csak a "maradjunk itthon, kettesben jó, kint gonosz a világ" gondolatmenet: dalszöveg-témákat tekintve (és az utolsó számot leszámítva) a Black Celebration talán a leginkább koherens Depeche Mode album! A dal végén a refrén ismételgetése egyre halkul, és már csak Martin "oooo" vokálja marad kellően erős, ami aztán le is zárja a dalt. Az egyik rejtett kincs a lemezről!
