Ma 28 éve jelent meg a FOR THE MASSES, az első olyan nagyszabású projekt, amely megmutatta a világnak, hogy a Depeche Mode hatása messze túlmutat a szintipopon. 1998-ban még sokan "80-as évekbeli szintizenekarként" tekintettek rájuk, ez a lemez viszont bebizonyította, hogy Martin Gore dalai a metal, az alternatív rock, az industrial és az elektronikus zene előadóit is erőseninspirálták.
Az ötlet a Los Angeles-i industrial/electronic rock zenekartól, a God Lives Underwatertől érkezett. A zenekar évek óta játszotta koncertjein a Stripped című dalt, és felvetették kiadójuknak, a 1500 Recordsnak: "Mi lenne, ha végre készülne egy igazán komoly Depeche Mode-tribute album?"
A kiadó vezetője, Philip Blaine azonnal rákapott az ötletre, de nem egy gyorsan összecsapott válogatáslemezt akart. Több mint két éven át szervezte a projektet, hogy valóban a korszak legizgalmasabb zenekarai szerepeljenek rajta.
Philip Blaine szerint Martin Gore dalai azért ideálisak feldolgozásra, mert rendkívül erős a dalszerkezetük, a hangszerelésük könnyen újraértelmezhető és szinte bármilyen stílusban működnek.
A Depeche Mode nem vett részt aktívan a projektben, de végig támogatta azt. Különösen Martin Gore számára volt megható, hogy ennyire különböző műfajok előadói nyúltak a dalaihoz.
Az album vizuális világa sem véletlenül idézi a klasszikus Depeche Mode-korszakot. A borítót Martyn Atkins készítette, aki a nyolcvanas évek elején több ikonikus Depeche Mode-kiadvány arculatán is dolgozott. Ezzel a szervezők tudatosan szerettek volna hidat teremteni a tribute album és a zenekar eredeti vizuális öröksége között.
A lemez talán leginkább szívmelengető érdekessége, hogy nem üzleti projektként indult. Egy viszonylag kis kiadó és egy rajongó zenekar álma volt, amelyből végül olyan album született, amelyre a korszak legnagyobb alternatív előadói mondtak igent. 1998-ban még egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy egyetlen tribute lemezen együtt szerepeljen a The Cure, a Smashing Pumpkins, a Rammstein, a Deftones, a Hooverphonic, a Monster Magnet és a GusGus. Ez jól mutatja, mekkora tisztelet övezte már akkor Martin Gore dalszerzői munkásságát.
Ez volt a lemez nyitódala, a Smashing Pumpkins-tól a Never Let Me Down Again: