Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

Dave válása és új szerelme, 1990 végéből

2020. december 30. - Szigi.

Idén sok szó esett a World Violation Tour-ról, ám ebben az évben történt még egy fontos dolog, aminek később súlyos árnyékként vetült a Depeche Mode-ra: Dave Gahan elhagyta feleségét és Los Angelesbe költözött új szerelmével, az 1988-as és 1990-es DM turnék sajtósával, Teresa Conroy-jal. Ismét Jonathan Miller: Stripped című könyvéből idézzük fel ezt a fájdalmas pillanatot:

„Ha elmész, kinyílik a világ - mondta Jennifer Nine-nak a Melody Makertől. - Ki kellett szabadulnom. Ügy éreztem, hogy a köröttem lévő dolgok csapdájábaestem. Az utolsó koncertkörút nagyszerűen sikerült, a Violator a világon mindenütt nagyot szólt. A világ tetején kellett volna éreznem magam, de nem így volt. Mindenem megvolt, amit csak kívánhattam, de elveszettnek éreztem magam. Azt hittem, már nem is tudom, ki vagyok. Szarul éreztem magam, mert folyton megcsaltam a feleségem, majd hazamentem és hazudtam, neki. A lelkemnek megtisztulásra volt szüksége. Rá kellett jönnöm, hogy miért.”

„Összepakoltam egy kofferbe, és leléptem. Elmentem, béreltem egy lakást Los Angelesben - vallott erről Nine-nak. - A Violator-turné alatt szakítottam a feleségemmel. A következő évem arról szólt, hogy igyekeztem tisztába jönni magammal, és kideríteni, mi ment tönkre az életemben. Ha őszinte akarok lenni, azon is gondolkodtam, vissza akarok-e jönni és folytatni az egészet - lemezek, turnék, hírnév, Depeche Mode. Az, hogy elszakadtam mindattól, amiben felnőttem, és amit ismertem, a feleségemtől, a kisfiámtól, Jacktől... ez az egész nagyon fájdalmas volt a számomra.”

Miután nyolcezer kilométerre költözött ötéves fiától és örökösétől, Dave véglegesítette döntését, és összeállt az életvidám Teresa Conroy-jal, aki az Internet Movie Database szerint Terri néven pornószínésznő volt, mielőtt az 1988-as és 1990-es amerikai turnékon az együttes sajtófőnöke lett.

Elhamarkodott költözéséről Gahan a következőt mondta: „Beleszerettem egy lányba a Violator turnéján, ott voltunk Amerikában, és én mindig ott akartam élni. Felvetettem, hogy költözzünk Kaliforniába, és kezdjünk új életet.”

„Unatkoztam, és minden túl simán ment - mondta Gahan Paul Connolly-nak a The Timesban. - Túlzottan is biztonságban éreztem magam Angliában, és ez nem tetszett. Volt egy szerető feleségem, aki törődött velem, egy újszülött kisbabánk, egy hatalmas vidéki házunk, pár autó a garázsban, és nem éreztem jól magam. Kaliforniába akartam költözni, de Joanne nem akart velem tartani.”

"Azt hiszem, nem bíztam magamban és a képességeimben, hogy megítéljem, mi a jó nekem, és mi nem az. Mindig problémáim voltak a bizalommal, és nem vettem észre, hogy ez valószínűleg abból fakad, hogy nem bízom meg magamban sem. Mindennek nincs köze a családhoz, inkább úgy gondolom, az érzés bennem volt gyermekkoromtól kezdve. Angliában sosem éreztem magam otthon: szép vidéki ház, néhány autó a garázsban, de úgy éreztem, ez nem én vagyok. Azt hiszem, a Kaliforniába költözésemnek az önkereséshez van köze. Próbáltam kitalálni, mi értelme van az életemnek: hogy miért vagyok itt... egyáltalán, miért vagyunk mi mindannyian itt?"

Dave végül tehát Teresa Conroy oldalán találta meg a boldogságát, legalábbis néhány év erejéig. Sajnos Teresa egy másik szenvedélyében is partnere volt Dave-nek... Most a HDMFC BANG magazinjának 1997-es számából idézek, Dave Gahan "Nyomaim" című interjújából, amelyben a kábítószer-függőséggel telt időszakáról beszél:

"- Céloztál arra, hogy egy teljes átalakulással, egy egyszerű basildoni fiúból kreáltál...

Dave: "Egy rémet! Nos, így történt. A World Violation Tour alkalmával, ha nem is mindig,....de akkor még hiányzott néhány hozzávaló a dolgokhoz. Egy társ, aki úgy csinálja a dolgokat, hogy azt érezd rock sztár vagy....ez a társ Theresa lett, a második feleségem. Na és persze a drog is más volt. A végén egy olyan önző életet akartam élni, amely minden kritikán felüli."

- A második feleséged az a személy volt, aki nem ítélkezett fölötted?

Dave: "Igen, hisz ő is benne volt a dolgokban. Tulajdonképpen, ő vitt bele mindenbe....[szünetet tart, újra gondolja, amit akart mondani, nem vállal felelősséget]....úgy értem nem ő adta a kezembe a heroint, de megteremtette a lehetőséget, hogy megtehessem.""

Teresa 1992 és 1996 között volt felesége Dave Gahannek, 2001-től pedig T C Conroy néven life coachként és spirituális tanítóként dolgozik Los Angelesben. Szakterülete - többek között - a sztárok és a drogfüggőség...

 tc_conroy.jpg

A "másik" 1980-as koncertfelvétel

Két 1980-as Depeche Mode felvétel áll rendelkezésünkre: a Bridge House mellett a november 14.-ei Southend-On-Sea fellépésük is élvezhető (jobb minőségben, mint a World Violation Tour 90%-a...).
 
Erről az izgalmas, pezsgő időszakról Jonathan Miller: Stripped című könyvéhez nyúlunk vissza:
 
"Jo Gahan is úgy érzi, hogy a széljárás a Depeche Mode számára kedvező irányba fordult: „Dave-vel voltam, mikor elkezdtek koncertezni a Croc’sban és a Bridgehouse-ban. Csodás esték voltak, rengeteg elragadtatott barát, igazán jó hangulat. A Depeche annyira menő, annyira más volt. Néhány show után elterjedt a hírük, és a közönségben új arcok is megjelentek. Szégyen, de ezek után a barátaiknak nem volt esélyük. Persze továbbra is Steve Hill furgonjával jártunk, aki koncertről koncertre cipelte a cuccokat.”
 
Mialatt Dave még a southendi műszaki szakiskolán tanult, Larry Moore, a diákszövetség tagja szervezett ott egy koncertet 1980. november 14-én: „A főzenekar a The Leapers volt, akiktől sokat vártak, és akik rendszeresen szerepeltek a [basildoni] Evening Echo hasábjain.A Depeche Mode a harmadik helyre rangsorolt produkció volt, de messze ők voltak a legjobbak. A koncert után épp a curryt hordó futárokat osztottam ki az öltözőben, mikor megkérdeztem Dave Gahan-t, ha már olyan jók voltak, nem akarnak-e visszajönni, és adni egy másik koncertet. Gahan rám meredt, és azt mondta, hogy szívesen, de csak akkor, ha ők a főzenekar. »Huh - horkantam fel, és elfordultam -, azért annyira nem vagytok jók.« így én lettem az, aki visszautasította őket azzal, hogy nem elég jók a Southend College koncertjére főattrakciónak. Szerintem igazam volt.”
 
A koncert szintén 10 számos volt; 3 dalt cseréltek le, és teljesen megváltoztatták a dalok eljátszásának a sorrendjét (valami, amiben az 1980-as DM előrébb járt a 2017-esnél :D ). A fellépés a TELEVISION SET-tel indult, majd pedig a kőkemény ADDICTION következett, aminek valószínűleg itt volt a premierje, és ez az egyetlen közkézen forgó Depeche Mode koncertfelvétel, ahol hallható. A közönség reakciója meglepően pozitív, és már a következő DREAMING OF ME-t is elégedett moraj fogadja - érdekes, hogy már itt mennyivel jobban hasonlít a pár hónappal később kislemezen megjelent verzióra a dal, mint két héttel korábban, a Bridge House-ban. A következő dal szintén egy olyan, ami két héttel korábban nem csendült fel: ez a JUST CAN'T GET ENOUGH. A szokatlan elejét és a mániákusan ismétlődő középrészt leszámítva ez már a később hatalmas sikert arató verzió! A dal vége viszont egyszerűen elhalkul, mintha valami műszaki probléma lenne... számomra úgy tűnik, hogy a közönség is gúnyosan nevet. Kommentár nélkül jön a BIG MUFF, majd következett az I SOMETIMES WISH I WAS DEAD szinte teljesen felismerhetetlen verziója. A szöveg már az ismert, de a dal, és főleg a dal közepén található "Oh Oh! rész teljesen ismeretlen :o A TORA! TORA! TORA! következik, nem tér el a két héttel korábbi Bridge House verziótól, ám a vége hiányzik. A PHOTOGRAPHIC legfőbb érdekessége a "bright lights" és a "dark room" szavak kísérteties visszhangosítása volt. A dal után Dave elbúcsúzik a közönségtől, ám még jött két dal. A NEW LIFE ezúttal már jobban hasonlít a későbbi albumverzióra, mint a két héttel korábbi "Bridge House-verzió", a koncertet záró ICE MACHINE pedig továbbra is a dalcsokor egyik legkiemelkedőbb dala.
 

A legendás 40 évvel ezelőtti Bridge House fellépés

Elérkeztünk tehát a 40 éves Depeche Mode első birtokunkban lévő koncertfelvételéhez, ami az 1980 október 30.-ai BRIDGE HOUSE nevű londoni kocsmában volt! Az együttes 1980 és 1982 legeleje között minimum 11-szer játszott ezen a helyen (valószínűleg jóval többször), és csak 1980-ban minimum 7x léptek fel ezen a helyszínen. Ez a konkrét október 30.-ai koncert a tizenhetedik fellépésük volt a Composition Of Sound-felállásban, viszont csak az ötödik a Depeche Mode név alatt; és mindössze a 13. koncertjük volt Dave-vel a frontemberi pozícióban. Az előzenekar a Zeitgeist nevű formáció volt. (az információkért köszönet a DM Live Wiki oldalnak!)

A formálódó Depeche Mode a NEW LIFE-fal kezdte a koncertet. A dal elején hosszabb volt az instrumentális rész és a szám közepén is volt egy pár másodperces megtoldás az ismert verzióhoz képest. Másodikként a TELEVISION SET következett, Jason Knott (The Neatelllls) szerzeménye. A dal kicsit lassabb, erőtletenebb itt, mint a későbbi verziói. A harmadik dal a TOMORROW'S DANCE volt, amelynek ez az egyetlen elérhető felvétele az együttesnek, és ugyanez igaz a negyedikként elhangzó REASON MAN-re. Ezután ismerősebb vizekre evezünk, hiszen a PHOTOGRAPHIC következik, szinte felismerhetetlenül nyersen, "egyszerűen" kezdődve - azt kell mondanom, hogy szerintem itt még nem érződik a dalban a nagy potenciál! A végén a lelassítás a visító szintikkel viszont nagyon ott vannak a szeren! Ez a dal kapja az első normálisabb tapsot. Dave továbbra sem konferál, ellenben újabb ismerős dal jön, az este egyetlen Martin által írt dalszövege, a TORA! TORA! TORA! Ez a dal felépítésében már sokkal egyértelműbben emlékeztet a későbbi albumverzióra, annyi az eltérés, hogy némiképp rövidebb. Újabb Martin-szerzemény jön, az instrumentális BIG MUFF, ami már szinte tényleg egy az egyben "Speak And Spell-albumverzió". Máris az ICE MACHINE következik, teljesen felismerhetetlen dobokkal kezdve, aztán végül az ismert verziónál kissé több variálással előadva. A dal végén az "Ice machine, ice machine" énekrész mindig meglepi az embert!  A felvétel utolsó előtti dala a THE PRICE OF LOVE, a The Everly Brothers tűzrőlpattant dalának feldolgozása, bár számomra úgy tűnik, hogy itt kicsit visszafogotabban, lassabban adják elő, mint más alkalommal. Az utolsó dal első taktusainál végre Dave is megszólal, és "Dreams Of Me" címmel konferálja fel a DREAMING OF ME-t, ami néhány hónappal később a Depeche Mode első kislemeze volt. A dal végén Dave szégyenlősen búcsúzik: "thank you, goodnight".

Ez tehát az első felvétel kedvenc zenekarunkról. Ha végig szeretnénk hallgatni azt a rengeteg-rengeteg koncertfelvételt, ami rendelkezésünkre áll a Depeche Mode-tól, akkor ezzel tudnánk kezdeni, és a Live Spirits-szel zárni.

És hogy melyik a másik 1980-as koncert, amiről van felvételünk? Erről majd holnapután! 

Egy kis pingpong, majd kiváló minőségű másfél szám az A Broken Frame Tourról

1983 elejét írunk, Andy és Martin flegmán pingpongozik, Dave nézi őket (és hol az együttes negyedik tagja? :/ ). Andy a Get The Balance Right kislemezről beszél, amelyek rajta lesz a Tora! Tora! Tora! koncertváltozata is; majd jön egy koncertről két felvétel, 38 évvel ezelőttről, az említett Tora! Tora! Tora! és a The Meaning Of Love (aminek a vége lemarad) kiváló minőségű felvételeivel. Tökéletes a karácsonyfa beállításához :D

Karácsonyi üzenet a Depeche Mode-tól, 20 évvel ezelőttről!

Még egy karácsonyi üzenet, 20 évvel ezelőttről: a szakállas Dave, Martin, Andy ekkor kívánt boldog ünnepeket minden rajongónak, és azt ígérték, hogy 2001-ben új nagylemezt készítenek, és koncertkörútra indulnak (ez így is lett: ez volt az Exciter és az Exciter Tour). Anton Corbijn is szerepel a videó végén.
 

22 éve zárult a The Singles Tour

Hallgatnivaló a karácsonyi menü elkészítése mögé: a The Singles Tour zárókoncertje Anaheimből (Los Angeles), 22 évvel ezelőttről! A koncert csúcspontjai: a Personal Jesus volt, amiben az előzenekar, a Stabbing Westward énekese, Christopher Hall boával a nyakában csatlakozott a vokalistalányokhoz a Personal Jesus alatt; valamint a Just Can't Get Enough alatt Andy meghatott-vicces beszéde, amelyben megköszöni az együttes tagjainak a turnén való közreműködést, és tréfából saját magát nevezi meg a a koncert igazi sztárjának.
 

A Depeche Mode karácsonyi ajándéka, 1987-ből

Amikor a Depeche Mode még karácsonyi ajándékra is gondolt a rajongóknak: 33 éve ezekben a napokban jelent meg a HAPPY CHRISTMAS 87 FROM DEPECHE MODE kislemez, amit a hivatalos rajongói klub tagjai kaptak meg (1988 elején a rajongói fanzine-ba is bekerült). A dal a Depeche Mode első megjelent feldolgozásdala volt, a NEVER TURN YOUR BACK ON MOTHER EARTH, a Sparks 1974-es sikerdalának újraélrtelmezése. Ez a változat még csak demóként szolgált; a végleges változat végül másfél évvel később, Martin Counterfeit E.P. című szólólemezén jelent meg. Érdekesség, hogy az első "feldolgozást" hamar követte a következő, hiszen kevesebb, mint 1 héttel később jelent meg a Behind The Wheel maxi B-oldalán a Route 66. A Never Turn Your Back On Mother Earth nemcsak az első lemezen kiadott feldolgozása a bandának, hanem az első olyan dal 1982 után, amit nem Depeche Mode-dalként játszottak koncerten: a Music For The Masses Tour 1988-as tavaszi japán-és amerikai állomásain viszonylag gyakran felcsendült a dal Martin előadásában. Sőt, amikor Martin szólóturnéra indult, 2003-ban a második szólólemezével (Counterfeit2), akkor ez volt az egyetlen dal, amit eljászott az első szólólemezről. Ez most természetesen nem a Counterfeit E.P. verzió, hanem a karácsonyi kislemez változat:
 

süti beállítások módosítása
Mobil