Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

A The Beloved játékosságot hoz a World In My Eyes kiadványba

2020. április 18. - Szigi.
A Violator The Singles 12 Box következő remixe a WORLD IN MY EYES (MODE TO JOY) remix, amit - minden hasonlóság ellenére - nem Francois Kevorkian, hanem a The Beloved-ból Jon Marsh készített. A The Beloved-nak ez amúgy is izgalmas éve volt, hiszen ekkor jártak félután a darkos indulás és a 3 évvel későbbi világsláger (Sweet Harmony) között, ami 1990-ben egy remek, slágerekkel tömött albumot (Happiness) és egy feszes, izgalmas remixalbumot (Blissed Out) eredményezett. Jon Marsh remixe kicsit élőbb, dúsabb hangzású, mint Kevorkian robotikus mixei: a kissé house-os zongora és a finom baleári ritmusok az elektronika hőskorába repítenek vissza minket.
 

Amikor a Depeche Mode és a Duran Duran története összeér

Az megvan, amikor a Duran Duran alapítója és az Uptown Funkos csávó remixet készít a Personal Jesus-höz? Pontosan ez történt 9 éve, amikor megjelent a PERSONAL JESUS 2011, aminek mi most nem a klipes Stargate-remixét tesszük be, hanem a M.A.N. remixet. A hárombetűs rövidítés Mark Ronson-t (aki 3 évvel később a Bruno Mars-szal közös Uptown Funk-kal robbant hatalmasat), Andrew Wyatt-ot, és - láss csodát - Nick Rhodes-t takarja, aki a Duran Duran alapítója, billentyűse és egyetlen olyan tagja, aki az együttes megalapítása óta megszakítás nélkül a zenekar kötelékeibe tartozik. Nézzük a M.A.N. mixet!
 

Francois Kevorkian utolsó munkája a Violator-korszakban

Lassan a célegyenesbe fordulunk a Violator The Singles 12 Box bemutatásával. Ma az utolsó előtti, kilencedik lemez első dalát mutatjuk be, a WORLD IN MY EYES (DUB IN MY EYES) mixet. Ez egy újabb Francois Kevorkian-féle mix (viszont innentől mindegyik mixet külsősök készítik a kiadványon!), és magán is viseli az Electric Café mixelőjének minden jellegzetességét: hideg, kései Kraftwerk hangulat, szikár ütősök, robothangok (amik aztán persze jól jöttek, például a Devotional-koncertverzió elején a hidegrázós "let me take you on a trip" esetében), és kicsit erre is igaz, ami az Oil Tank mixre: a tökéletesen hangszerelt dalt elhúzni lehet, de üresség támadhat a helyén. Hallgassuk meg:
 

Ma esti karanténmozi: 1986, Wembley, Black Celebration Tour!

Ma esti karanténmozi: 1986, Wembley, Black Celebration Tour, pont 34 évvel ezelőttről! Fent van egyben is, de nem túl jó minőségben: ezen a linken viszont jó minőségben, egyesével következnek egymás után a kultikus fellépés dalai! :)
 

Néhány vélemény a Selected Event-ről a Recoil Index Fórumról

Néhány vélemény a 10 évvel ezelőtti Selected Event-ről, azaz Recoil Diesel Clubos fellépéséről:
 
"Meglepően hosszú, kígyózó sorok, ennek ellenére kapunyitás után gyors bejutás, meleg, sok ember, kicsit talán szűkös volt ekkora érdeklődésre a Diesel Club. Sok topicos, régi és új arcok, csak Őrült Kacsával sikerült elkerülnünk egymást. Meglepően korán kezdő Alan (én éjfélre, vagy még későbbre számítottam), a súlyos Recoil-ütemek keverése meglepően szigorú minimállal. A színpaddal szemben, a keverő előtt, tőle kicsit balra szerintem elég jó hangzás. Alan résnyire néz ki a szemén, de készséges, mosolyog. Kicsit nehéz kezdés, szokni kell, hogy pl. a Want-nak vagy a Strange Hours-nak nem megy a szövege, csak a zenére "kell" koncentrálnunk. Döbbenetesen jó Allelujah, kellemes "meglepetés" Never Let Me Down Again, jó értelembe véve primkó Faith Healer, és a többi kedvenc. Kurva jó kivetítések. Koncert után backstage-ben fotó, dedika, közben nem tudom kiverni a fejemből, hogy Alan a fotózást tartja a rocksztárság legrosszabb részének, ehhez képest meglepően friss, kedves és mosolygós. Sietek, ezért nem hálálkodhatok eléggé, hogy megtette ezt a hosszú utat, remélem a többiek megtették. Egy remek emberrel találkozhattam, köszönöm mindenkinek, aki ehhez hozzájárult."
 
"Alan nagyon megvárakoztatott minket, a társaság fele eléggé megrogyott a kezdésre. Én nem. Nagyon jó műsor volt! Ahol én álltam (elöl, középen, 4. sor), jól is szólt. Kivetítések tetszettek, a zene pedig, hát mit mondjak? Hogy az én világom? Baszottul bejött! Bár selected helyett, bizony találóbb lett volna a remixed event (pláne a dupla cd ismeretében!) elnevezés. Alig lehetett felismerni a dalokat, nagyon szét volt csapva minden, néhány talán túlságosan is, a Shuntból pl pont kedvenc szegmenseim lettek kieditálva. És a végén picit már sok volt a minimál, de nem panaszkodom, hatalmas audio élmény volt és én meg ezt szeretem! Csúcspont rengeteg volt, percenként szaladgált a hátamon a hideg. A Warm Leatherette közben majd betojtam! Igazi meglepi, hiszen ez egy új track a setben, ugye? Vagy eddig is volt? Szerintem nem...
Bocs hogy megint ezt írom, de mindenki jobban járt, h Doug nem jött el. Szerintem iszonyat gáz lett volna arra a kettő totál szétmixelt Doug-os dalra ráemszíznie... Jobban működtek ezek nélküle. Hát ennyi, hatalmas élmény volt, minden pillanatát kiélveztem satsatsat, nem is ragozom. Jah, láttam mönye legyét is!
 
Alan mindvégig nagyon jól viselte magát, semmi felesleges manír, vagy bájolgás, vagy egyéb kínos megnyilvánulás. Nyomatta a zenét, ez volt a dolga és tökéletes munkát végzett."
 
"Nagyon jó volt a Recoil live in Budapest, örülök, hogy ott lehettem. Mondjuk én "koncertesebb" estre számítotam, számok végén tapssal és thank you-val, és arra, hogy több albumverzió megy majd le, nyilván több énekkel. Így viszont mindig jött valami váratlan, és olyan volt az egész, mint egy utazás. Az Allelujah nekem nem jött be, kb. olyan, mint az IYR Single az albumhoz képest."
 
"A tegnapi este az első hangjától kezdve az utolsóig nagyon rendben volt. Egyedül a ledfallal voltak fenntartásaim, szerintem pixeles volt kissé. Ha nem néztem volna a felső 3 tv-t, akkor nem tudtam volna, hogy mi megy a ledfalon."
 
"Ami nem tetszett: az egyórás vacogás, ami abból fakadt, hogy a 20:00-ás kapunyitás helyett 21 óra utáni lett. Illetve az sem lopta be magát a szívembe, aki a zenéket válogatta Alanék színpadralépése előtt, (Erasure, The Communards, Tears For Fears) ezek a langyos slágerek, mintha a sláger rádióból estek volna ki. A ledfalon nem lehetett látni szinte semmit és a hangosítás sem volt az igazi.
 
Ami tetszett: Alan, akit jó volt látni élőben 1993 óta, az előadás, ami tényleg performance volt és ezért volt sz.r a ledfal, mert annyira pixeles volt, hogy nagyon kellett figyelnem, hogy mi is akar lenni a kivetítés tartalma. A zene és a videók nagyon jó összhangban voltak (Grat Fabe!). És az is jó pont volt, hogy már árusították a Selected-et.
 
Sajnos korábban kellett eljönnöm szombati kötelező programok végett és nem tudtam a meet and greet-en lepacsizni Alan-nel. Ez nagyon bántott, mert azt hittem, Alanék a koncert után ágyba dőlnek, de alant olvastam, hogy nem így volt."
 

Milyen is volt ez a Különös Óra ezen a 10 évvel ezelőtti Diesel Clubos fellépésen?

Milyen is volt ez a Recoil-fellépés 10 éve a Diesel Clubban? Ez még a turné tavaszi időszaka volt, tehát néhány dalban eltért a műsor a későbbi, A Strange Hour In Budapest Blu-Ray-en található anyagtól; ennek a műsornak a hanganyaga majd csak ebben az évben júniusban jelenik meg a Selected Box Setben.
 
Az INTRO máris az egyik legérdekesebb része a koncertnek: ebben brutálisan erős dobok mellett egy ragyogó egyveleget hallhatunk különböző Recoil dalokból (New York Nights, Black Box Pt 1., Electro Blues For Bukka White, Red River Cargo). Szenzációs kezdés, önmagában a legjobb 5 Recoil dalban benne lenne! Érdekesség, hogy itt hosszabb az Intro, mint a turné második szakaszán. A koncert ezután a PREY (SHOTGUN REMIX)-szel folytatódik, majd a kissé furán megeditált WANT következik, amelynek itt még nincs meg a veretős második fele, ehelyett - a műsor DJ szett jellegét erősítendő - az OPTICAL nevű formációnak a TO SHAPE THE FUTURE című szigorú, rideg, törtütemű alkotása következik. Ezután a DRIFTING (POISON DUB) következik, plusz dobokkal, zseniális hangulattal, majd a STRANGE HOURS '10 következik, amelyet a BLACK SHIP nevű formációval készített el Alan (sőt, volt hír róla, hogy a Black Ship elkíséri Alant a turnéra, sajnos ebből nem lett semmi). A különös, még az albumverziónál is bluesosabb hangulatú Strange Hours-verzió szintén kihullott a turné második felére. Az ALLELUJAH (NOISY CHURCH) remixe következik; de ne felejtsük, hogy ez a törtütemekkel operáló húzós verzió ekkor még meg se jelent, hiszen csak három nappal később került a boltokba a SELECTED címet viselő best of lemez... Ezután a Nitzer Ebb-es Bon Harris munkája, a THE KILLING GROUND (SOLID STATE MIX) következik, ami aztán átmegy egy másik alkotásba, ami az est fő meglepetése, ez pedig a NEVER LET ME DOWN AGAIN! Az Aggro mixet és a 2006-os Digitalism mixet is felhasználó alkotás a koncert egyik csúcspontja volt - ráadásul ekkor még ez volt a setlist egyetlen DM-dala (a turné második felére aztán megjön az In Your Room, a Walking In My Shoes és a Personal Jesus is...). A bulihangulat azonban hamar véget ér, ugyanis a műsor legszigorúbb dala következik, a PAN SONIC-tól az URANOKEMIA, ami aztán átmegy - természetesen a SHUNT (PAN SONIC DUB)-ba, amiből a HAYFEVER című SPEEDY J dal lesz hamarosan - ha hozzávesszük, hogy közben ismét Drifting mixrészletek is bekúsznak, akkor elképzelhetjük, hogy kissé kaotikus része ez az előadásnak... A turné második felében jobban működött ehelyett a rész helyett Paul Kendall magánszáma, a The Normal: Warm Leatherette-jére! De ezt majd év végén :) Az emíltett Speedy J dal hirtelen spanyol beszéddel a BLACK BOX középső, ütős részére ugrik, majd néhány perc után egy kihagyott ziccer jön: a zseniális STALKER-nek a kitűnő PUNISHED mixe érkezik, de a dalból minden energia ki lett zsigerelve ebben a verzióban sajnos. Douglas McCarthy énekhangja velünk marad továbbra is, hiszen érkezik a FAITH HEALER, mégpedig a DISBELIEVER mixe (ez is kicsit különös koncepció, de végül is egy "rendes" Faith Healer talán túl slágeres lett volna ide), ami aztán SASHA: FUNDAMENTAL című dalába megy át. Ezután a Black Box Pt 2 vonósai kúsznak be, de máris közeledik a Trans-Europe Express, hogy elsöpörje az ambient hangulatot: megérkezik a SHUNT! A dal után pedig már csak az OUTRO van hátra, aminek az alapjai a Black Box 2. vonósai, de a Jezebel és a New York Nights hangjai is fel-feltűnnek benne. (A turné második szakaszán itt már ráment Alan a bulihangulatra, a Jezebel/Walking In My Shoes medley-vel és a Personal Jesus-szel ;) ).
 
Így nézett ki nagyjából a fellépés... hamarosan írok a korabeli reakciókról is! :) Addig is, nézzük meg a Killing Ground/Never Let Me Down Again egyveleget! :)
 

És akkor Alan Wilder 24 óra utazás után kiszáll az autóból a Népligetben

Ma 10 éve egészen bizarr eseménysorozat történt a Népligetben! Korábban azt se gondoltuk volna soha, hogy Alan Wilder turnéra indul valaha a szólóprodukciójával, ám aztán nagy meglepetésre - egy Selected című best of lemez ürügyén - mégis egy világ körüli turnéra indult Paul Kendall társaságában. Nagy örömünkre Budapestre is ellátogatott a turné, mégpedig a ma Liget Club néven futó Diesel Clubba - ekkor még nem tudtuk, hogy lesz még egy fellépés, télen, a Szikra moziban, ami ráadásul a turné videókiadványának a címadó felvétele lesz... Közeledett az április 16.-i koncertidőpont, ám ekkor váratlanul Izlandon kitört az Eyjafjallajökull vulkán, ami annyi vulkáni hamut lövellt a levegőbe, hogy teljesen megbénult Európa légi közlekedése. Alan és Paul előtt azonban nem volt akadály: 24 óra alatt, autóval eljöttek Budapestre, hogy aztán - kissé gyűrötten bár - egy frenetikus fellépést adjanak! Alan szerint fárasztó, de szórakoztató út is volt, ami a régi iskolai kirándulásokra emlékeztette
 
Következzék egy videó az érkezésről és az első budapesti percekről! A Freestate Team több tagja és néhány egyéb rajongó is feltűnik a videóban. Ki ismer fel több embert? :)
 

Ma esti karanténmozi: The Singles Tour, Köln, MTV Broadcast

Ma esti karanténmozi: The Singles Tour, Köln, MTV Broadcast! :) Elég sokat pörgött ez a 47 perc anno a The Hungarian Depeche Mode Fan Clubban! :D
 

süti beállítások módosítása
Mobil