Szomorú jubileumunk van: ma negyedszázada kísérelt meg öngyilkosságot Dave Gahan.
Mi is volt ennek a háttere, mik is vezettek ide, a heroinon kívül? Idézzük fel a The Hungarian Depeche Mode Fan Club weboldaláról Dave Gahan nyilatkozatát!
""...Bejelentkeztem a Sunset Marquis Hotel-be. Nem igazán akartam otthon lakni, mivel túl nagy és túl üres volt a házam. Amikor felugrottam a házamba, hogy összegyűjtsek néhány ruhát...., hát kifosztottak. Elvitték a két Harley-t, kipucolták a stúdiót, ellopták azokat a kazettákat, amelyeken az általam írt új számaim voltak, az egész hi-fi berendezést, sőt még az evőeszköz készletet is. Vasajtókon jöttek be, olyan ajtókon, amelyek jól be voltak biztosítva. A házban riasztó rendszer volt. Igaz ugyan, hogy kikapcsolták szépen, hisz tudták, hogyan hatástalanítsák a dolgokat....., szóval belsős volt a betörő. Néhány úgynevezett "jó barátom" járhatott ott, aki tudta, hogy rehabon vagyok. Arra gondoltam: "Ez egyszerűen nem lehet igaz! Ez az én kibaszott, rohadt életem!"
- Hogyan reagáltál?
Viszamentem a hotelba és felhívtam anyámat. Anyám azt mondta, Theresa azt mondta neki, hogy semmiféle rehabilitáción nem vettem részt és még csak meg sem próbáltam megtisztulni, annak ellenére, hogy megígértem, megpróbálom. Pedig én megpróbáltam, többször is megpróbáltam és mindent megtettem.....Ekkor benyakaltam egy jó csomó bort, bevettem rá egy maréknyi gyógyszert és besétáltam a fürdőbe felvágni az ereimet.....Szerencsére velem volt egy barát.
- Ez egy amolyan kétségbeesett segélykiáltás volt?
Minden bizonnyal. Ma már tudom, baromira akartam, hogy segítsen valaki, csak éppen nem tudtam hogyan és kit kérjek! És tudod, hogy miért nem tudtam? Azért mert azt hittem egyedül is elbirok vele. A legnagyobb földhözbaszás az volt számomra, hogy rájöttem, egyedül nem tudok vele megbírkózni. Minden sikert elértem és nem voltam felkészülve arra, hogy elfogadjam, erőtlen vagyok ahhoz, hogy szembeszálljak a kibaszott drogokkal és alkohollal. Márpedig az voltam, gyenge. És még most is az vagyok. És mindig is gyenge maradok, egyedül. Istenem, mit is képzeltem?
- Hogyan is történt pontosan az az öngyilkossági kísérlet?
Igen, igen. Már emlékszem...., szóval éppen az anyámmal való telefonbeszélgetés közepén tartottam, amikor azt mondtam neki, hogy tartsa egy pillanatra, mindjárt visszajövök. Bementem a fürdőbe, felvágtam az ereimet, körbecsavartam a kezeim egy-egy törülközővel, majd visszasétáltam a telefonhoz. Felvettem és azt mondtam anyámnak: "Anya, most mennem kell. Nagyon szeretlek!" Majd letettem a kagylót és tovább üldögéltem az egyik barátommal a szobában, mintha semmi sem történt volna. Az oldalamnál tartottam kezeimet, éreztem amint folyik ki belőlük a vér. A lánynak, aki velem volt, halvány sejtése sem volt mi történik, mindaddig, amíg meg nem látta lábamnál az egyre gyarapodó vértócsát. Amikor felébredtem, egy pszichiátriai osztályon találtam magam. Egy párnás szobában voltam....Egy percig azt hittem, a Mennyországban vagyok, legyen a menny bármilyen is. Az elmeorvos tájékoztatott, hogy az itteni törvények szerint, élet elleni bűncselekményt követtem el, azzal, hogy el akartam dobni magamtól saját életemet. Ilyen törvény is csak abban a kibaszott Los Angeles-ben van, mi?"
A videó két évvel későbbi, de az 1995-ös nehéz időszakról szól:
