"A csalódást jelentő The Meaning Of Love slágerlistás helyezéseket követően a zenekar nem tervez új dalt kiadni a közeljövőben" - írta ma már megdöbbentő kiábrándultsággal a Depeche Mode Information Service 1982 júniusi kiadása. Aztán 1982-ben mégiscsak hírt adtak egy, még cím nélküli dalról, ami majd "valamikor augusztusban jelenik meg". Nos, ez a a dal nem volt más, mint a LEAVE IN SILENCE, ami 1982 augusztus 16.-án, pont ma 40 éve jelent meg, ami egyben azt is jelenti, hogy az elmúlt hetek viszonylagos csöndjét a mai napon jónéhány bejegyzés fogja megtörni :)
A Leave In Silence arculatváltást jelentett a Depeche Mode eddigi dalaihoz képest. Az eddigi popos dalokhoz képest már a meglehetősen komor bevezető kórushang változást jelent, majd pedig a finoman puttyogó, a dalt végigkísérő, kis túlzással "Violatorös" basszusmenet jelentett még újdonságot. És persze a dalszöveg: kiábrándult, keserű, sötét dalszöveg készült a dalhoz, azaz a 21 éves Martin Gore először eresztette ki a szívében élő démonokat.
A dalhoz hmmm... egyedi klip készült. A ma már bájos, kissé esetlen klip szerintem annyira azért nem rossz (oké, a labdán ugrálós részt nem értem), de a futószalagon összetört tárgyak utalhatnak a gépies világra, amit "csendben el akar hagyni" a szövegíró... A klipet Julien Temple rendezte, és természetesen nem került rá az 1985-ös Some Great Videos-ra...
A dal 18. helyen végzett a listákon, azaz szinte megbukott, mégis ez lett a szeptember végén megjelenő, ekkor még cím nélküli (később pedig az A Broken Frame címet kapó) lemez nyitódala. És nemcsak nyitódal lett, hanem ez lett a lemez legmaradandóbb dala, legalábbis a Depeche Mode szerint. Hiszen a Black Celebration Tour-on már egy hangot nem játszottak az A Broken Frame-ről, de a Leave In Silence minden egyes koncerten a setlist része volt. Alan állítása szerint begyakorolták a Devotional Tour-ra is (!), sőt, szerinte el is játszották 1-2 koncerten (ez szinte teljesen kizárható) - hogy aztán a dal váratlan feltámadásáról Martin és Peter Gordeno előadásában 2006-ban és 2013-ban ne is szóljak (de fogok szólni, ma, később :D )
Addig is, szóljon a kislemez-verzió (ami egyébként rövidebb, mint az albumváltozat), és hozzá a különös klip: boldog 40. születésnapot, Leave In Silence! :)