Jó reggelt! Ma tehát akkor a Never Let Me Down Again (és a Pleasure, Little Treasure) koncertváltozatait vesszük sorra. Elsőként itt az 1987-es The Roxy fellépés, amelyről a tegnap esti posztban Dave McElroy olyan meleg szívvel emlékezett meg. Idézzük: "A felvételt elnézve mindössze 9 másodperc kell ahhoz, hogy számos kérdés felmerüljön. Először is Dave felsője. Az ember szeretné azt hinni, hogy a fekete póló, amit viselt, a színpadra menet beleakadt egy szögbe, így az képregényszerűen kibomlott és csak a fele maradt rajta. Pozitívumként nézzétek meg Alant. Ez itt Wilder csúcspontja. Házmagasságú haj, napszemüveg és 142,5% bőr. Dave aztán elrontja a hangulatot azzal, hogy léggitározak. Dave, hagyd abba ezt azonnal. A Jagger-féle csípőre tett kéz, amit másodpercekkel később felvesz, felfedi a felsőtestét teljes dicsőségében. Ez olyasvalami, amiről kész vagyok azt mondani a jóérzésem érdekében, hogy bizonyára csak viccből tehette. Csak egy teljes perc után látjuk meg Martint. Teljesen fel van öltözve és fehér ruhát visel. Ez valóban nagyon, nagyon furcsa. A nagy BONG megafonok a színpadon jól néznek ki. Fletch a színpad hátsó részén csinálja a jól ismert agresszív szintetizátorbökdösést."
