A ma 25 évvel ezelőtti első oroszországi DM fellépésről létezik egy pro-shot videó, amelyben az intro és az első két dal (A Question Of Time, World In My Eyes) hallható, egész jó minőségben. Ezek következzenek most, de közben következzék az ekkortájt meglepően bőbeszédű turnénapló első fele, Jez Webb-től.
"A mai nap egyike volt azoknak a napoknak, amelyeket "tengeralattjáró szolgálatnak" szoktam nevezni. Huszonnyolc órát töltöttem egy buszon, amely átlépte az "anyaoroszországi" határt, és hosszú utat tett meg Moszkva felé... az ilyen utakon nem sokat lehet levegőzni. A konvojunkat egy kis orosz faluban közel hat órán át feltartották, amíg az ottani vámosok "elintéztek" néhány papírt. A helyi gyerekek ránk szálltak, és boldogan rontották el az esti vacsorájukat azzal, hogy nagy mennyiségű brit chipset és csokoládét kaptak tőlünk. Legalább amikor az anyukáik a szobájukba küldték őket, azzal ütötték el az időt, hogy a Depeche Mode képeslapokat ragasztgatták a falra, amelyeket szintén tőlünk kaptak. Itt csatlakozott hozzánk négy, a promóter által küldött, katonaruhába öltözött, pisztolyt viselő úriember is. Csak hogy segítsenek nekünk az utunkon, nehogy valami baj legyen!!
A ma esti koncertnek helyet adó kolosszális fedett aréna az 1980-as olimpiai játékokra épült. Ma este a Depeche Mode első oroszországi koncertjén közel harmincezer moszkvai vesz részt. A koncert felénél Martin aggódni kezdett, hogy az első sorban lévők kissé morcosnak tűntek. Később rájöttünk, hogy a kordon összeomlott, ezért katonák mentek a közönség elé, és élőláncot alkotva próbálták feltartani a közönséget. Esküszöm, a "Somebody" alatt még ringatózni is láttam őket! Az este a Depeche Mode egyik nagy pillanatának bizonyul. A közönség fantasztikus volt, és valószínűleg azóta nem szórakoztak ennyire az arénában, mióta az USA bojkottálta azokat az olimpiákat 1980-ban, és az oroszok megkérték "Sam bácsit", hogy akasszon még egy aranyat Nadia (Comaneci) nyakába... köszönjük szépen."
