Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

A híres korai remix, ami megtermékenyítette a detroiti technozenét

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. január 31. - Szigi.
A Get The Balance Right hosszabb változatának, a GET THE BALANCE RIGHT! (COMBINATION MIX)-nek különös utóélete volt. A dalt és a mixet 1982 decemberében, már Alan Wilderrel a fedélzeten készítette a Depeche Mode, Daniel Millerrel, Eric Radcliffe-el és John Fryerrel.
 
ALAN WILDER: "„Érdekes módon, ez volt az első alkalom, hogy 12 inches dance változatot adtunk ki - emlékezett vissza. - Korábban már készültek remixek a számainkból, de ezt most leginkább a kluboknak szántuk. Akkoriban a Mode dalait mindig az albumot szem előtt tartva vettük föl, és ezek után vagy szerkesztettünk belőle egy kislemezverziót, vagy kibővítettük 12 inchesre. A 12 inches változathoz az kellett, hogy a dal különbözően mixelt részeit kétsávos sztereó szalagon rögzítsük, amíg elegendő anyag gyűlik össze ahhoz, hogy az új verziót összerakjuk. A szalagos montírozás sokkal korlátozottabb lehetőségeket nyújtott és sokkal több időt is emésztett fel, mint a mai módszerek. Sokkal nehezebb volt új és teljesen eltérő változatot készíteni egy dalból, ami valószínűleg hozzájárult a korai mixek stílusához, és bájosabbá is tette őket. Általában gyorsan, az idő szorításában dobták össze őket.”
 
A dalhoz készült táncos remix aztán megdöbbentő helyen gyakorolt komoly hatást.
 
DAVE GAHAN: "Furcsa volt: egy detroiti „underground” helyen nagyon felkapottá vált ez a szám, aztán ezt a lemezt később nagyon sokat játszották az ottani klubokban."
 
DERRICK MAY [producer/DJ] "Egyszerűen nagyon-nagyon funkysnak tartottam. Lehet, hogy sokan kiröhögnek majd ezért, azt kérdezve, hogy a francba lehetne a DM funkys...? A Get The Balance Right!-ot két példányban vettük meg, és az instrumentális változat elejét végtelenítve játszottuk le. A korunkbeli detroiti gyerekeknek nagyon bejött ez a szám..."
 
MARTIN GORE: "Kiadtuk a maxit, ami mind népszerűbb és népszerűbb lett"
 
DERRICK MAY: "A feketék közösségében akadnak páran, akik nagyon járatosak a zenében. Az Államokban mi azt se tudtuk, kik ezek, és hogy néznek ki... Hivatalból nemigen foglalkoztak velük. Inkább a véletlennek, mint az öltönyösöknek köszönhető, hogy a Sire Records égisze alatt eljutottak hozzánk. Egyebek híján csak a zenére támaszkodhatsz. Senki se tudta, honnan szalajtották ezeket a srácokat..."
 
DANIEL MILLER: "Nagyszerű dolog, hogy utólag kijelentheted: a Derrick Mayhez hasonlóakra nagy hatást gyakorolt és ösztönzőleg hatott a Get The Balance Right! Akkoriban ez meg sem fordult a fejedben, s ezt hallva szerintem a fiúk is hitetlenkedve ingatnák a fejüket..
 
DAVE GAHAN: (2013): "Nos, őszintén szólva elég bizarr volt számunkra. Derrick May akkoriban egyfajta hipszter volt a korai dance-elektronikus-techno szcénában, vagy mi a fene. Úgy tűnt, hogy a "Get the Balance Right!" mixe sláger volt néhány underground klubban Detroitban és máshol. "
 
De milyen is volt ez a nagyhatású remix, ami később még a Remixes 81-04-re is felkerült, egyedüliként az 1983-as év amúgy figyelemreméltó remixterméséből? Eleve az alig több, mint 3 perces dalból egy csaknem 8 perces verzió készült (sőt, a japán CD Boxokban valamivel több, mint 8 perces a dal, mivel nem lehalkulással zárul). A dal nagyon játékos, táncos basszusával indul, majd erre jönnek a dobok, és csak ezután indul el a "cincogó" szintidallam, a dal jól ismert része. Innentől azért jól ismert korai remix mesterfogással a szám bizonyos részei vannak hosszabbra nyújtva, Dave hangja csak 1:19-nél indul el, a "There's more..." rész négyszer is elhangzik. Néhány véletlenszerűen kiválasztott hangra (pl. "selfish") visszhang-effekt van ráeresztve. A középrész szövege is kétfelé van szedve, hogy a kettő között élvezhessük a korai Depeche Mode muzsikát. A dal vége felé közeledünk 4 percnél, ám ekkor jön a remix nagy húzása: hirtelen kiállás után egy több, mint 3 perces, szinte teljesen instrumentális betét következik, rendkívül táncos rész, a basszus szinte behúz minket a tánctérre - szerintem ez a rész tetszhetett nagyon a detroiti fiataloknak! A hosszasan kitartott táncos rész után pedig a dal végének kinyílása, a dallamok bekúszásával és a "get the balance right" szövegrészlet újbóli megjelenésével már-már katartikus! Nem véletlenül került fel a 2004-es remixválogatásra a dal...
 

Szólj hozzá!
remix 1983 detroit 2004 japán martin kiadvány dave jubileum 2023 alan daniel miller kislemez 2013 derrick may remixes 81 04 get the balance right sire reprise combination mix eric radcliffe john fryer

A 40 éves Get The Balance Right B-oldalas dala a The Great Outdoors!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. január 31. - Szigi.
A ma 40 éve megjelenő Get The Balance Right kislemez B-oldalasa a THE GREAT OUTDOORS! című dal lett (érdekesség, hogy eleinte mindkét dal címe felkiáltójellel volt írva, aztán később az A-oldalas mellől elkopott a jel, a The Great Outdoors! mellett viszont megmaradt). Ez egy instrumentális alkotás, Alan Wilder és Martin Gore első közös szerzeménye (azaz Alan a zeneszerzésben is részt vett, nem csak eljátszotta Martin szerzeményeit). A dal tompított műfúvósokkal kezdődik, de másodpercre pontosan fél perc után ezek elhalkulnak és bejön egy sejtelmes, nagyon is Kraftwerk: Autobahn című lemezének B-oldalára emlékeztető settenkedő basszusmenet, amit egy magasan csilingelő, szintén enyhén nyugtalanító szintidallam ellensúlyoz. Majd hamarosan jön egy akusztikus gitárriff (!), amire egy éles, ipari hangzást elővetítő (sőt, szerintem a Construction Time Again lemezen később fel is használt) effekt válaszol. Egy kissé tolakodóan hangos szintidallam indul el új zenei elemként, majd ezt a részt is a gitárriff és az ipari effekt zárja le. Ezután viszont a dallam egy jóval kellemesebb dallamot játszik, a basszus is játékosabb lesz, és megszűnik a magas hang, cserébe viszont a háttérbe valami furcsa ipari gép hangja szűrődik be. Ez egy nagyon kellemes, tavaszias része a dalnak, noha az Autobahn B-oldalán nem is tudjuk, hogy melyik dalhoz hasonlítsuk. A basszus később kiáll, marad a tavaszias dallam (néha két szólamon megszólalva), majd visszatérünk a kísértetiesebb hangulathoz, ismét disszonáns a szintidallam, a basszus is megváltozik, viszont bejön még egy plusz, vonós-szerű dallamrész, ami kicsit ismét enyhíti a feszültséget. Visszatér a gitárriff-indusztriális effekt páros is. Nagyjából itt lesz gyanús, hogy a dal nem igazán tart sehová, inkább egyfajta ujjgyakorlat, tisztelgés a korai Kraftwerk előtt. A háttérben egy ereszkedő dallamrész is sejteti, hogy vége felé közeledik a dal. Marad a basszus és az indusztriális effekt, de amikor azt gondolnánk, hogy így halkul el a dal, akkor váratlanul visszatér a dalt bevezető műfúvós-kavalkád - és így halkul el a valamivel több, mint 5 perces alkotás.
 
Alan maga is nyilatkozta, hogy "A The Great Outdoors volt az egyetlen olyan dal, amelyet Martinnal közösen a stúdióban raktunk össze. Nagyon gyorsan elkészült." Érdekes, hogy Alan kifejezetten sok effektet mentett át ebből a dalból a 3 évvel későbbi első szólólemezére, az 1+2-re.
 
Szerintem mindenképpen egy üde színfolt a korai Depeche Mode dalok között, mégha különösebb koncepció nem is érződik mögötte a Kraftwerk-tiszteletadáson kívül. Ez lett végül a Depeche Mode első olyan hanghordozón megjelenő kiadványa, amit soha nem játszottak élőben (noha van egy legenda, hogy az A Broken Frame Tour 1983-as szakaszán néhány állomáson ez volt az intro az Oberkorn helyett, de erre semmilyen bizonyíték nincs, és nem is valószínű, hogy az introt cserélgették volna a turnén, erre amúgy sem volt még sohasem példa).
 
Erről a dalról van szó:
 

Szólj hozzá!
szubjektív intro 1983 kraftwerk martin kiadvány autobahn jubileum 2023 alan instrumentális kislemez construction time again a broken frame tour get the balance right the great outdoors oberkorn b-oldalasok

40 éves a Get The Balance Right!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. január 31. - Szigi.
És akkor január utolsó napján jöhet a dömping: ma 40 éve jelent meg ugyanis a GET THE BALANCE RIGHT kislemez! A mai bejegyzéssorozat csak erről a kislemezről fog szólni. Ez volt az első dal, amelynek készítésében Alan Wilder teljes jogú tagként vett részt.
 
Már a nyitó cincogó szintihangok és műfúvósok is élesebbek, mint bármi az A Broken Frame-en, de aztán a kissé váratlan helyen megérkező friss, táncos dob egyértelműsíti, hogy a Depeche Mode határozottan továbblépett hangzásban az 1982-es lemez tompa megszólalásától. Dave hangja is élesebb, mélyebb, határozottabb, mint a kissé náthás benyomást keltő második lemezen. A szintidallamok továbbra is poposak, de van bennük egyfajta Krafterkes katonásság; megjönnek a "lézerhangok", a basszus pedig minden korábbinál táncosabb és kidolgozottabb. A szöveg - amelyet Dave és Martin gyakran együtt énekel - is jóval határozottabb, tennivágyóbb, aktívabb, mint a korábbiakban. A dal címét ismételgető zenei lezárás pedig egészen kiváló.
 
A dal aztán mégsem került fel a következő, Construction Time Again című nagylemezre. Egyrészt addigra a zenekar még tovább lépett a hangzásban (mégpedig erősen ipari irányba), másrészről - kissé meglepő módon - ezzel a dallal egyáltalán nem volt elégedett a zenekar, elég hamar feledésbe is merült. A kissé ballábas klip sem sokat segített a "klasszikussá váláshoz".
 
De nézzük, mit nyilatkoztak erről a dalról az érintettek!
 
DANIEL MILLER: Mivel ezt a kislemezt szinte csak „mellékesen” készítettük, nem is vettünk tervbe egy egész lemezt. „Tegyünk egy próbát, s meglátjuk, mi sül ki belőle!” – ennyi volt...
 
DAVE GAHAN: "Ez a dal megizzasztott bennünket. Ennél több időt még egyetlen számra sem pazaroltunk. Érted, újabb és újabb trükkökkel próbálkoztunk, hogy végre rendesen gatyába rázzuk. Kísérletezés volt ez a javából, hogy a lehető legütősebb végeredmény kerekedjék ki belőle. Dannek mindig arról panaszkodtunk, hogy a lemezeink közel sem szólnak akkorát a rádiókban, mint másokéi."
 
DANIEL MILLER: "A keverés baromi idegesítő volt. Ott ültem a millió csúszkás pult előtt, s Dave újra meg újra azt üvöltötte a fülembe: „Teremtsd meg az egyensúlyt! Állítsd helyre az egyensúlyt!” ...én meg ott dohogtam magamban: Azon vagyok, bazz...:)) Azt hiszem, ez volt az első igazán komoly keverési munkánk."
 
DAVE GAHAN: "Őszintén válaszolva a kérdésedre, fogalmam sincs, akkoriban mi is tetszett igazán az embereknek. Sosem ez vezérelt minket."
 
DANIEL MILLER: "Ez is amolyan köztes kislemeznek számított. Azt hiszem, mire nekiláttunk a Construction Time Againnek, óriásit fejlődtünk, s ez a dal már nem illett az album hangzásához."
 
MARTIN GORE: "Csak ekkor és az It’s Called A Heart idején kerültünk bajba a kislemezekkel, mert tulajdonképpen nem is volt mit megjelentetnünk. Ha akkor nem adjuk ki ezt a kislemezt, nem tartanánk ott, ahol most tartunk. Szóval akárki is „verte ki belőlünk” ezt a korongot, jól tette..."
 
ANDY FLETCHER: "Sok problémánk akadt, egyfajta átmeneti időszak volt a műszaki felszerelések tekintetében és nem igazán jött össze a dolog."
 
MARTIN GORE: "Ezt a kislemezt szeretjük a legkevésbé. A felvétel maga volt a pokol. Gyűlölöm, pedig én írtam."
 
ANDY FLETCHER: "Lehettünk volna hagyományos banda is, ha azt akarjuk. Mart ragyogó gitáros, Alan tud dobolni, én basszusgitáron játszom, David pedig tényleg tud énekelni. De bennünket nem érdekelnek a hangszerek, csak a hangok, amit kiadnak. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a szintetizátor sokkal érdekesebb hangokat produkál a hagyományos hangszereknél, ezért használjuk. Például a Get The Balance Right! című dalban Mart gitározik, gitárjátékát betápláljuk a szintibe, és a fáziskésleltetéssel elcsúsztatjuk, hogy érdekesebb
legyen a hangzása.”"
 
DAVE GAHAN: (a dalszövegről): "„Az a lényeg, hogy az embereket arra biztatjuk, járják a saját útjukat. Azokon is döfünk egyet, akik szeretnek mások lenni, csak azért, hogy kitűnjenek. Mindenkinek meg kell találnia a megfelelő
egyensúlyt a normalitás és az őrültség között.”
 
DAVE GAHAN: "Na, hát ez elég bizarr klip lett. Szerintem, nem is rendezte igazán senki. Emlékszem arra, amikor megnéztük a kész változatot - rögvest el akartuk felejteni az egészet. (...) Fogalmam sincs miről akart szólni a klip, de borzasztóan silány lett a végeredmény. Ott volt ez a szegény kisgyerek, akit folyamatosan rángattak különböző vidámparkos jelenetekbe. (...) borzalmas lett. (...) rendkívül fiatalok és naivak voltunk. Akkoriban úgy dolgoztunk, hogy valaki, vagy valakik ajánlották ezt vagy azt a filmrendezőt a kliphez. Az ott Joanne, az első feleségem. Ő ült mögöttem a ringlispílen. Azt kurvára nem értem, hogy miért énekeljük mindannyian a dalt?! Úgy látszik, mindenkinek jutott egy-egy sor. (...) Úgy látom, szerepünk szerint, mi voltunk az irányítók az emberek feje fölött. Na, ez már szimplán baromság. Mi lehet itt az üzenet?! (...) Mondjuk a dal sem a legjobb, bár a videóklip mindent alulmúlt. Hatalmas produkció a semmire. Bizonyítani akartunk valamit, talán túlságosan is. Tanulságos, minden esetre." (Ez a fordítás a HDMFC honlapjáról származik)
 
ALAN WILDER: "A videó zavaró módon engem mutat, amint Dave hangjára tátogok az első versszak alatt. Ez azért volt, mert a klip rendezője nem tudta, ki az együttes énekese, és valamiért azt hitte, hogy én vagyok az. A naivitásunkra jellemző, hogy nem mertünk szólni a hibáról. Emiatt ez maradt a végleges változat.”
 
A kislemezről születő kritikák sem voltak éppen túl kezvezőek.
 
John Gill a Time Out- tól ezt a költői kérdést tette fel: „Gyakran tűnődőm: a Jóisten vajon miért fáradozott a Depeche Mode megteremtésével?”
 
Johnny Walker kritikájában okosan jegyzi meg a Sounds hasábjain: „Úgy tűnik, a Depeche Mode kiesett a műértő kritikusok kegyeiből, de éppen a kislemez műfajában jobbak mindenki másnál.”
 
Egy másik Sounds kritikában elhangzott: "A tompított rézfúvósok és az átszűrődő szinti-foszlányok együtt nagyot dobnak a számon, ez tényleg egy jó kis popdal."
 
Nézzük tehát a klipet és ezt a negyvenedik évfordulós dalt!
 

Szólj hozzá!
szubjektív videó 1983 klip andy martin kiadvány dave jubileum 2023 alan daniel miller joanne kislemez construction time again get the balance right video singles collection audio kommentár sounds magazine time out magazin

Kétévesek a csimpánzok

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. január 29. - Szigi.
Vajon lehet következtetni a legutolsó Martin szólóalbumból a Memento Mori hangzására? Mindenestre ma 2 éve jelent meg a Depeche Mode fő zeneszerzőjének MG moniker alatt készült ötszámos instrumentális lemeze, THE THIRD CHIMPANZEE EP címmel. A Mandrill és a Howler című dalokhoz készült külön klip, nézzük most ez utóbbit!
 

Szólj hozzá!
videó klip martin 2023 ep találgatások instrumentális 2021 mandrill memento mori howler szólóprojekt mgxmg the third chimpanzee

"Dave Gahan némi ipari hangulatot csempészik a The Raveonettes Chains című dalába" - a The Rolling Stones cikke.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. január 28. - Szigi.

"Dave Gahan némi ipari hangulatot csempészik a The Raveonettes Chains című dalába" - a The Rolling Stones cikke.

Sune Rose Wagner, a The Raveonettes énekes-gitárosa: "Az emberek a sikert mindig az albumeladásokban, listás helyezésekben mérik, de számomra a siker mindig arról szólt, hogy NAGYOT álmodj, higgy magadban és abban, amit csinálsz és amit képviselsz. és mindig állj ki mellette. Az, hogy Dave feldolgozza az egyik dalunkat, számomra siker! Ez megtiszteltetés, és megmutatja, hogy gyerekként álmodozni jó és kreatív dolog, még akkor is, ha az emberek introvertáltnak neveznek, vagy ADHD-t diagnosztizálnak nálad, vagy bármit, a fenébe is! ÁLMODJ NAGYOT!"

Dave a Memento Moriról stúdiómunkálatairól, és Andy haláláról: "Az összes dalt megírta martin Fletch halála előtt, de amikor ilyesmi esemény történik az életedben, a dalok megváltoznak. Más formát öltenek, és más jelentésük van, amikor énekled őket. Azt hiszem, amikor néhány vokált énekeltem, mindenféle dolgokon gondolkodtam, de az biztos, hogy Fletch elég sokszor felbukkant a fejemben".

Itt a Rolling Stone magazin cikke.

Szólj hozzá!
interjú cikk halál andy martin cover feldolgozás dave 2023 chains the raveonettes memento mori angol nyelvű cikk rollingstone.com szólóprojekt rolling stone magazin sune rose wagner

"A Depeche Mode rejtélyes visszaszámlálással készül az új zenei anyagra" - az NME új cikke

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2023. január 28. - Szigi.

"A Depeche Mode rejtélyes visszaszámlálással készül az új zenei anyagra"

Dave: "Ez a lemez nem olyasvalami volt, amibe nyakig belevettem magam. Eleinte elég nagy ellenállást tanúsítottam. Azt mondtam: "nem tudom, hogy akarom-e még ezt csinálni", szóval a szokásos dolgok, de ezúttal azért kicsit többről volt szó, mint a szokásos."

"Az egyetlen dolog, amit tehetek, hogy zenét csinálok Martinnal, aztán mehetünk és csinálhatjuk a dolgunkat, és remélhetőleg ez majd összehozza az embereket (...) Valahogy meg kell találnod a helyed. Nekünk most ez a helyzet: újabb lemezt készítünk, és nekivágunk a világ színpadainak".

Az NME új interjúja elérhető itt.

Szólj hozzá!
nme interjú cikk martin dave 2023 találgatások memento mori nme.com angol nyelvű cikk
süti beállítások módosítása
Mobil