Marek: Kérném, hogy lassan fejezzék be a fényképezést. Még egy pár pillanat -gondoltam, hogy kihasználják- és vége! Kérném, hogy mostantól mellőzzék a vakukat! Köszönöm, mindenkinek! Köszönöm! Kérem, hogy foglalják el helyeiket. Mint látják, az együttes is leült. Még egyszer, köszönjük! Fletch, tiéd a szó.

Fletch: Köszönjük Marek a bevezetést! Köszönjük, hogy összehoztad ezt a sajtótájékoztatót! Nagyon köszönjük! Épp a nagylemez keveréséről érkeztünk. Most kezdtünk bele az album keverési munkálataiba, amely 3-4 hétig tart. Üdvözöljük a média képviselőit és a rajongókat is! Köszönjük, hogy eljöttek / eljöttetek ezen a délutánon erre a sajtótájékoztatóra, amelyen legfrissebb világ körüli turnénk paramétereit ismertetjük. Ez az év máris fantasztikus volt számunkra, a Depeche Mode számára. Már január óta dolgozunk új nagylemezünkön. A hangulat kitűnő köztünk, és biztosak vagyunk benne, hogy a megjelenésre váró album egyike lesz legjobb lemezeinknek. (szünet) Büszkén és lelkesen adjuk tehát a világ tudtára, hogy a Depeche Mode újabb világ körüli turnéra indul. Nagyjából ennyi. Ja, és igazán nincs sok kérdésre lehetőség.

Marek: Akár el is kezdhetjük. Készen állunk a kérdések fogadására, amelyeket kérem, hogy kezeik felemelésével jelezzenek... hopp, máris fent van egy kéz. Nos... nos, ez igazán kedves.
Dave: Egy bátor ember!

Újságíró: Először is, szeretnék köszönetet mondani azért, hogy a csapat ellátogat Észak-Európába, hisz manapság oly sok híres előadó elkerüli azt a területet.... Úgy érzem, nos, hálásak vagyunk ezért. Lenne viszont egy kérdésem, amely talán nem illik ide feltétlenül, de azért megkérdezem. Az elmúlt négy évben volt olyan pillanat, amikor azt éreztétek, hogy nem lesz már több Depeche Mode album?
Dave: Nem... (nevetés)

Újságíró: Nos, köszönöm.
Fletch: Az elmúlt időszakban mindannyian a saját szóló tevékenységeinkkel voltunk elfoglalva. Nos, ez néha zavart okoz a rajongók fejében. "Lesz még valaha új album? Lehet, hogy nem lesz?" Ezzel szemben, úgy gondolom, mindannyiunk fejében ott volt az akarat, hogy csináljunk még közösen Depeche Mode albumot.

Újságíró: Nos, akkor hát, mi az új album címe, és mikor jelenik meg?
Martin: Nyitottak vagyunk a javaslatokra... (nevetés)
Dave: Az album október közepén fog megjelenni. Ebben a pillanatban viszont, szokásunkhoz híven, még nem tudjuk a címét.
Fletch: Ez jelenleg a legnagyobb gondunk. Igyhát, ha van valakinek valamilyen ötlete...?!?
Tömegből: Legyen 'Exciter 2'!
Dave: Hogy mi?
Tömegből ismét: 'Exciter 2'
Dave: Nos... hát... hogy is mondjam...
Fletch: 'Exciter 2' vagy 'Exciter, too'?!
Marek: Közeledik a 60. születésnapom, úgyhogy akár meg lehetne ragadni a lehetőséget és...
Fletch: 'Marek 60 Éves' - Az új Depeche Mode album. Teljesen el vagyunk keseredve, bármire hajlandóak vagyunk... még a 'Marek 60'-re is.

Újságíró: Dave és Martin szóló koncertjét is láttam, és megállapítottam, hogy mennyire élveztétek az élő előadás mindenféle szokásos playback dolog nélkül. A kérdésem ezzel kapcsolatos; tendencia a Depeche Mode-nál, hogy egyre élőbb és élőbb előadásokat ad? Értem ezen azt, hogy samplerek, playback ütemek nélkül, vagy ragaszkodtok a jól bevált berendezésekhez és session zenészekhez, amikben/akikben bízik a csapat?
Dave: Nos, valahogy így... Christian minden bizonnyal velünk fog játszani, de az élő produkció jelenleg még kidolgozás alatt áll. Dolgozunk rajta, hogyan és miként adjuk elő az új és régi dalokat egyaránt. Úgy gondolom, némileg változnak a dolgok. Mindenképpen vissza fogunk nyúlni ötletekért a régi turnék világába, de nyilvánvalóan akarunk friss ötleteket is belevinni a dolgokba. Olyat, ami nem megszokott tőlünk, és természetesen kihívást jelent számunkra mind vizuálisan, mind pedig zeneileg.

Újságíró: XY vagyok a Bild Zeitung-tól (nevetés)
Marek: Betűzzem nektek fiúk?
Martin: Mi a fenét akarhat?
Marek: Minden támogatásért hálásak vagyunk!
Újságíró: Kérem, mondjanak valamit a show-ról.
Fletch: Hát csak ennyi?
Újságíró: Mondanának valamit a show-ról? Lesznek például hatalmas...
Fletch: Nos, mindannyian meztelenek leszünk. Persze egy-két helyen viselünk majd Hawaii mintás ruhát...
Marek: Aloha!

Fletch: Aloha.
Dave: De csak, mert mindannyian átestünk operációkon... amolyan szépség-korrekción, tudja.
Fletch: Jelenleg még csak az előkészületek zajlanak a show tervezését illetően, amelyet Anton Corbijn segédletével végzünk, és hát még nagyon korai stádiumban vagyunk. Jelenleg még az albumra koncentrálunk, hisz még be sem fejeztük. Még csak épphogy elkezdtünk azon gondolkozni, hogyan fog kinézni az egész turné. Bárcsak többet mondhatnánk ennél.

Újságíró: Anton a kedvenc fotósotok, illetve rendezőtök, ő fogja ezek szerint az új színpadot és látványt tervezni a koncert körúton?
Dave: Igen, és máris rengeteg képet készített rólunk. Kaliforniában és New York-ban is készített rólunk képeket. Ezeken a helyeken dolgoztunk az elmúlt időszakban. Miközben dolgozunk, ötletelünk azon, hogyan és miként fogjuk prezentálni a dalokat a turnén. És amikor azt mondom, hogy prezentálni, akkor ezen, valóban azt is értem. Ahogy Fletch is mondta, ez a dolog azonban még korai stádiumban van. Így semmi konkrét dologgal nem tudunk jelenleg ez ügyben szolgálni.
Martin: De Anton készíti a borítókat és a többi dolgot is... mármint azokat, amiket szokás szerint szokott.

Újságíró: Mivel rátok úgy néz az ember, mint a '80-as évek egyfajta ikonjaira... Érdekelne a véleményetek arról, hogy mit szóltok ahhoz, hogy a mai tánczenében oly sok eleme lelhető fel a '80-as évek zenéinek?
Dave: Hol ülsz? Nem látunk., ó., hello. szevasz!
Martin: Ez mindig is így volt... Minden alkalommal megkapjuk ezt a kérdést, valahányszor új albumot jelentetünk meg, és turnéra megyünk... Mindig is tetten érhető volt a '80-as évek hatása a zenében... Rendben, manapság talán egy picivel jobban jelen van, de mindig is ott volt, mindig is nyomon lehetett követni.

Újságíró: Hogy vagytok? Hogy érzitek magatokat? Nagyon jól néztek ma ki! Ezzel bizonyára egyet értenek a rajongók is! (taps) Mit csináltok manapság? Ha jól gondolom, éppen befejeztétek az albumot, nem?
Depeche Mode (egyszerre): Nos, nem...
Újságíró: OK, rendben. Akkor mondanátok valamit az új album hangzását illetően?
Fletch: Rendben, nos, az album, hogy is mondjam, talán nem lesz annyira digitális, mint mondjuk az 'Exciter' volt. Egy halom analóg szintetizátort használunk újra... összekeverve gitárokkal... hangszeresebb érzés... mondhatni melegebb. Ben Hillier valóban teljesen új hangzást hozott a produkcióba... azt hiszem, mindenki meg lesz elégedve, amikor majd meghallja. Úgy érezzük, sikerült új Depeche Mode hangzást alkotni. Reményeink szerint, mindenki szeretni fogja.

Újságíró: Hol készültek az album felvételei? New York-ban vettétek fel az egészet, vagy máshol is készültek felvételek?
Fletch: Santa Barbarán, New York városában és Londonban... Akarom mondani, most megyünk Londonba, hogy befejezzük az albumot.

Újságíró: Csak azt szeretném tudni, hogy jelent-e nektek valami különlegeset az, hogy itt Düsseldorfban (LTU Arena - 65 ezer férőhely) játszotok? Utoljára 22 évvel ezelőtt (CTA Tour 1983) láttalak itt koncerten benneteket...
Fletch: Shhhh... még ilyet! Éppen KÉT esztendeje, hogy DJ-ztem a városban!
Dave: Egyébként, akartam is mondani, hogy halványan emlékszem is rád... (nevetés)
Újságíró: Arra akartam rákérdezni, hogy van-e valamilyen különleges oka annak, hogy ebben az új düsseldorfi arénában játszotok?
Martin (unott képpel): Ó, hát persze, ez a kedvenc helyünk... (nevetés)

Újságíró: Két kérdésem is lenne. Az első, azt hiszem Marek Lieberberg-nek (német promóter) szól... Mennyibe fognak kerülni a jegyek?
Fletch: Akartam is mondani, nem vettétek észre, milyen jól néz ki Marek?
Újságíró: Szerintem Mr. Kessler is elég jól néz ki!
Fletch: Gondolkozunk rajta, hogy esetleg pótolni kellene vele valakit a csapatban... be kellene venni Marek-et az együttesbe! Véleményünk szerint, néz annyira jól ki, mint bárki az együttesből, ha nem jobban! És ez a bőrkabát rajta... nagyon Alan Wilder-es!
Marek: Egy kiárusításon vettem... különleges árleszállítás volt. A jegyárakra visszatérve, a nettó ár 45-47 Euró (11-12 ezer Ft) körül lesz. Egy biztos, nem lesznek olyan drágák, mint a U2 jegyei...(taps)
Fletch: El kell, mondjuk, hogy mi, az együttes ennél sokkal, de sokkal olcsóbban akartuk adni őket! De ez a két tag (rámutat Kessler-re és Lieberberg-re) azt mondta: "szó sem lehet róla, ezen az áron adjuk!".
Dave: Marek, egyébként Alan Wilder ezt a kabátot az e-bay-en keresztül adta el!
Marek: Ja, és az együttes NEM játszik a Live 8 keretében... (nevetés)

Újságíró: Hány számot írt Mr. Gahan az új albumon?
Fletch: Hisz, mindet ő írta. (nevetés) Vagyis, ha jól emlékszem hármat vagy négyet?!
Dave: Hármat.
Fletch: És azok is mind nagyon jók.
Dave: Köszönöm, Fletch.
Fletch: A sajtótájékoztató után szabadon leróhatod háládat ezért a kijelentésemért.

Újságíró: Van esetleg konkrét terv arra nézve, hogy újabb live DVD-t adjon ki a csapat? És, amúgy mit gondoltok a DVD formátumról, úgy általában?
Martin: Nincs konkrét terv, de vélhetően lesz live DVD megjelenésünk is. Elég sok filmes anyag készül majd a turnén, úgyhogy előbb-utóbb elkerülhetetlen, hogy kiadjuk valamilyen formában.

Újságíró: Gondolkoztatok már a koncertek zenei anyagán, esetleg egy konkrét dal-meneten? Vagy ezúttal lazább lesz a dolog, és esetleg változik majd a számsorrend estéről estére, talán egy kicsit jobban, mint az előző turnékon?
Dave: Nos, ez szintén egy olyan téma, amelyről még nem igazán beszéltünk. Ez a dolog általában úgy zajlik, hogy külön-külön mindannyian összeírjuk azokat a dalokat, amelyeket szeretnénk eljátszani. Ezek után összeülünk és szelektálunk... általában a dalok többségében egyetértünk... ezek javarészt a kedvenc számaink, amelyeket élőben is szeretünk játszani. Emellett persze van rá esély, hogy egyes számok cserélődnek majd a koncertprogramon belül. Mivel azonban még nem próbáltuk őket össze, ezért ennél többet egyelőre nem tudunk mondani. Egyszerűen még nem értünk el abba a szakaszba. A változtatás egyébiránt azért is nehézkes, mert mikor kiválasztódik egy dal-sorrend, azt be kell próbálni, el kell párszor játszani, és idővel megszereti az ember, hisz a legerősebb koncert menüt választjuk ki. Az ember nem szívesen változtat valamin, ami működik, ami jó. Körbejárjuk a világot, különböző országokba látogatunk le, különböző közönség előtt játszunk és természetes, hogy mindenhol a legjobbat akarjuk nyújtani. Nos, ennyi. Ha az ember egyszer beleszokik valamibe, nagyon nehéz -nehezebb, mint gondolnád- rajta változtatni.
Martin: Együttesünk mottója: 'Félünk A Változástól' (nevetés)

Újságíró: Mielőtt turnézni indulnátok, meg kell hallgatnotok a kiválasztott számokat újra, hogy felelevenítsétek a dalszövegeket? Gondolom, nem igen hallgatjátok a saját számaitokat, és évek is eltelhetnek, hogy nem halljátok őket...
Martin: Mindenképpen! Amúgy fogalmunk sem lenne...
Újságíró: Gondolom, nem hallgatjátok azért őket túl gyakran...
Dave: Mármint, hogy újra meg kell-e tanulnunk a dalok szövegét?!
Újságíró: Csak kérdezem...
Dave: Ó, hát persze!

Újságíró: Meglepődtem például, hogy a The Singles Tour 1998 dalai közt utolsóként felcsendült a 'Just Can't Get Enough' is. Erről a számról azt hittük, sohasem fogjátok már játszani. Lehet valamilyen hasonló meglepetésre számítani ezen a turnén is?
Dave: Meglehet... (nevetés)
Újságíró: Remek. És Dave, még egy kérdés, hogyan tartod karban az énekhangod? A turné előtt hány hetet gyakorolsz? Netán hónapokat készülsz? Gondolom, estéről estére 20 dalt elénekelni mondjuk négy hónapon vagy fél éven keresztül, elég megterhelő feladat lehet.
Dave: Nos, van egy napi rutinom... azt csinálom...
Fletch: Halljuk is eleget, mármint a stúdióban...
Dave: Nos, igen. Ragaszkodom hozzá. Számomra ez a folyamat része az élőben való éneklésre való felkészülésnek. Ez egy rendszeres, napi rutin. Olyan, mint amikor az ember, edzésre jár.

Újságíró: Miért a régi betűtípust használjátok ezúttal is? Régebben kényesen odafigyeltetek a megfelelő betűtípusra, borítókra, művészeti megjelenítésre és a saját kinézetetekre is...
Dave: Szóval, nem tetszik a felirat? (nevetés)
Újságíró: Ezt használtátok legutóbb. És általában újat szoktatok használni...
Dave: Szerettünk volna kijönni valamivel, ami még nem az új stúdió albumot idézi. Ezen felirat mellett döntöttünk. anno nem számítottunk arra, hogy ilyen sikeressé válik, mint amilyen. Szerettünk volna olyat használni, amely teljes mértékben elválasztható a többi korszaktól. Sajnáljuk, ha nem tetszik, de nem tetszhet mindenkinek.
Marek: Nem mondta, hogy nem tetszik neki.
Dave: Dehogynem! Mondta!
Marek: Valóban?
Fletch: Mindig a művésznek van igaza!

Újságíró: Ma már tudjuk, hogy Dave négy számmal is hozzájárult az új albumhoz. Dave, ezeket mind te adod majd elő vagy mondjuk, átengedsz egyet Martinnak?
Dave: Nem, amikor ezek a számok jönnek, mindenkinek el kell majd hagynia a színpadot. Egyedül leszek, egyetlen háromszög-cin társaságában. És mindenkitől elvárom majd, hogy teljes csöndben legyen. (nevetés)
Fletch: És nem viccel!
Dave: Ha és amennyiben előadunk azok közül a számok közül, akkor természetszerű, hogy mint együttes adjuk majd elő őket. Együtt vettük fel azokat is, mint egy zenekar. Egyébként az általam írt dalok teljesen más ízben és formában csapódtak le a többiekben, mint ahogy azt vártam. Amikor stúdiózunk, különböző emberekkel dolgozunk együtt, akik mindannyian hozzáadják a dalokhoz a saját világukat. A szám attól kezdve önálló életet él ahogy bekerül a stúdióba, a végeredmény közös.

Újságíró: Milyen témák köré épülnek a számok?
Dave: Fájdalom... és még több fájdalom! (nevetés)
Újságíró: Miért? Miért éppen a fájdalom?
Dave: Mert minden olyan fájdalmas.
Fletch: Az egész élet merő fájdalom.
Dave: És ne feledkezzünk meg a szenvedésről sem. E nélkül egyszerűen nem megy.
Újságíró: Akkor lehetne az album címe, mondjuk: 'Az Egész Olyan Fájdalmas'?
Dave: Ja, akár a kérdései... (nevetés)

Újságíró: Ben Hillier, amikor a Blur albumot producerelte, nagyon kemény munkamorált szabott. Reggel 10-től este 6-ig meg sem álltak.
Martin: Hát ezt mondta! Semmi kétség, hazudott!
Újságíró: Így viszonyult hozzátok is?
Fletch: Nos, valóban így kezdte. De hazudott...
Dave: Nos, valóban megpróbáltunk némi rendhez igazodni... a szokásosnál egy kicsit korábban kezdeni... mondjuk 11 körül... és némileg korábban befejezni, mint 6... Ennek az lett a vége, hogy délelőtt 11 körül már mindannyian a stúdióban üldögéltünk... Kávéztunk és az e-mail üzeneteinket olvasgattuk...

Újságíró: Elképesztő, hogy a 'Just Can't Get Enough' milyen jó szám... a mai napig ezt játszák a rádiók tőletek!
Fletch: Véleményünk szerint a 'Just Can't Get Enough' nem több mint egy jól sikerült pop szám. Annak pedig kifejezetten örülünk, hogy épp oly sokat játszák ma, mint annak idején. Ez a titka örök fiatalságunknak...
Dave: Nos, amit általában nem szoktak tudni az emberek ezzel a számmal kapcsolatban az az, hogy a 'Just Can't Get Enough' tulajdonképpen a fájdalomról szól! (nevetés) Arról szól, hogy nem kaphatsz eleget... fájdalom. És ott bújik benne valamifajta sötét üzenet is.
Fletch: A szenvedésről nem is beszélve...
Dave: ...hogy ebbe a helyzetbe rekedsz...
Martin: A 'Just Can't Get Enough' a kora első rap-dala... (nevetés)

Újságíró: A Fad Gadget nyilvánvaló okok miatt nem lehet ezúttal elő-zenekar, ahogy a 2001-es turnén. Fad nagyon közeli kapcsolatban állt a banda történetéhez. Hogyan lehet vajon egy, a Fad Gadget-hez hasonlatosan alkalmas elő-zenekart találni?
Fletch: A választás ebből a szempontból nem is olyan nehéz... Tulajdonképpen szörnyű, hogy Fad, azaz Frank ma már nincs köztünk. De megtaláltuk a legjobb helyettesítőt a The Normal személyében, Daniel Miller alakjában. Még nem mondott ugyan igent, de biztos vagyok benne, ha elég sok rajongó kéri, meg fogjuk tudni győzni.
Dave: Még egy új körgallért is veszünk neki, ha kell. (Martin felröhög)

Marek: Nos, itt az ideje, hogy a rajongóknak is lehetőséget adjuk a kérdésekre!?
Dave: Rajta.
Fletch: Csak semmi mocskolódás.
Marek: Ha van valakinek kérdése, emelje fel a kezét. Ha valaki tudja a választ is, szintén emelje fel a kezét.

Rajongó: Hány dalt énekel Martin az albumon?
Fletch: Kettőt.
Dave: De van rajta néhány duett is.

Rajongó: Lehetséges lenne egy kicsit közelebb húzni a székeket felénk? (taps és nevetés)
Depeche Mode: (közelebb ülnek)
Dave: Jó kérdés!
Fletch: Ezért mondjuk mindig, hogy milyen intelligens rajongóink vannak. A lehető legjobb kérdés.

Rajongó: Nekem nincs kérdésem, egyszerűen csak köszönetet szeretnék mondani a zenétekért. A ti zenéteken nőttem fel, és úgy tűnik, azon is öregszem meg.
Dave: Nos, köszönjük.
Martin: Köszönjük!

Rajongó: Dave, leszoktál már a dohányzásról?
Dave: Nem. A túrnézés előtt általában megpróbálok leszokni, de nem mindig sikerül.
Rajongó: Rendszeresen edzel még, vagy valami hasonló?
Dave: Igen.
Rajongó: Remek. (nevetés)

Rajongó: Van egy tippem az album címét illetően: 'Fájdalom' (nevetés)
Dave: Ez már felmerült.
Rajongó: Akkor legyen 'Fájdalmas'
Dave: A 'Közelebb Húzni A Székeket' jobb tipp volt!
Marek: Akkor talán térjünk vissza az újságírókhoz...

Újságíró: Kérdezhetnék egy politikai kérdést?
Fletch: Akár.
Újságíró: A személyes élmények fényében, hisztek a drogok legalizálásában a népegészségügy érdekében, ahelyett hogy a személyes használatra birtoklókat megbüntetnék?
Dave: Ez egy aljas kérdés...
Martin: Elég rossz együttestől kérdezed...
Dave: Nos, nem hiszem, hogy büntetni kellene azokat, akiknek tulajdonképpen segítségre van szüksége.
Újságíró: Támogatnád tehát a legalizálást?
Dave: A fogyasztóknak elsősorban segítségre van szükségük. A válaszom nem, nem támogatnám a legalizálást.

Újságíró: Játszanátok egyszer, mondjuk Kínában is?
Fletch: Igen, azt hiszem, semmi akadálya.
Marek: Andrew, mintha fent lett volna a kezed a levegőben?!
Dave: Nem, éppen telefonált.
Andrew Zweck (agent): Nem, éppen Kínával beszéltem.

Újságíró: A nők nevében kérdezem... Dave, egyszerűen fantasztikusan nézel ki. Hogy tartod magad formában? Hosszú pihenés? Új fodrász? Vagy esetleg új nő van a dologban?
Dave: Nem igazán tudok erre válaszolni. Minden a régi, a fodrász is, a nő is.
Fletch: Na és velünk mi van? Itt van Martin és én is! Ez olyan igazságtalan. (nevetés)

Újságíró: Tudjátok már, hogy ki lesz az USA és az EU turné elő-zenekara?
Fletch: Jelen pillanatban még dolgozunk rajta, még nem született döntés.
Dave: Nagyon-nagyon sok együttes keres meg bennünket azzal, hogy szeretnének előttünk játszani... vagyis, hogy elő-zenekar lenni. De ahogy az már elhangzott, még nem döntöttük el.
Újságíró: Ki hozza meg a döntést?
Dave: Mi, saját magunk. Olyan ez, mint egy lista. Egy igen hosszú lista, amihez előbb-utóbb vissza kell térni.
Fletch: A dolog Európában nyilvánvalóan nehezebb, főleg itt, Németországban. Láttuk már párszor, hogy milyen kegyetlenül bánik az elő-zenekarainkkal a német közönség.
Dave: Szándékosan rossz együtteseket választunk, hogy mi jobbnak tűnjünk.

Marek: Elérkeztünk az utolsó három kérdéshez is...
Újságíró: A kínai koncertről jutott eszembe... Szoktátok a rajongói oldalak fórumait és felméréseit olvasni? Nagyon sok rajongó van például Dél-Amerikában akik, úgy tűnik bármit megadnának azért, hogy a közeli jövőben élőben láthassák az együttest. Mi a tulajdonképpeni gond? Az erős helyi promóter hiánya, vagy valami más oka van?
Fletch: Az ok mindinkább az idő hiánya. Családos emberek vagyunk. A turné pedig így is elég nagy. Magunkévá tettük a gondolatot, hogy ha minden jól megy és a turné végén is élvezzük a dolgot, akkor csinálunk még néhány koncertet azokon a területeken is. Ebben a pillanatban azonban ebben nem bíznék.

Újságíró: Mit szóltok az Internetes letöltésekhez? Mennyiben változtatta ez a lehetőség meg a mai zenei piacot?
Dave: El kell fogadni a jelenlétét. Egyszerűen része annak, amit ma zenei iparágnak hívunk. Egyszerűen muszáj elfogadni. Bizonyos szempontból akár jónak is nevezhető. Egy halom olyan zene van az Interneten, amit nem találsz meg a lemezboltokban... sőt, csak ott találod meg. A helyzet ma már jobb. Sok helyen hivatalosan is letölthetők a dolgok, és több módszer is a művészek rendelkezésére áll, hogy kivédjék az illegális letöltések által okozott esetleges kárt.

Újságíró: Martin, mire lehet számítani a holnapi Sonar Festival, Barcelona DJ Set alkalmából?
Martin: Nem is tudom... hard techno lesz! (nevetés)

Újságíró: Ha meghívnám az együttest, hogy játsszon a jövő évi születésnapi bulimon Brüsszelben, akkor eljönnétek?
Martin: Ha a konkrét napon pont a városban járnánk, akkor igen.
Újságíró: Remek.