Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

Black Celebration koncertverziós napra virradtunk - Black Celebration, 1986!

2021. március 18. - Szigi.
Mai maratoni bejegyzéssorozatomban a BLACK CELEBRATION album dalainak koncertváltozatait fogom sorrá venni. Nem fogom tárgyalni a kislemezeken megjelent dalok koncertverzióit: hiszen a Fly On The Windscreen, a Stripped és a But Not Tonight koncertváltozatait már végigvettem az It's Called A Heart és a Stripped kislemezeknél; az A Question Of Lust és az A Question Of Time dalok élő változatait pedig akkor fogom sorra venni, amikor a kislemezek jubilálni fognak (április 14., és augusztus 11.).
 
Így hát ma a Black Celebration, az It Doesn't Matter Two, a Here Is The House, a World Full Of Nothing, a Dressed In Black és a New Dress különböző turnékról való koncertváltozatait fogom sorra venni (a Sometimes sajnos nem csendült fel egyetlen DM koncerten sem).fly Este 10-kor lesz az utolsó bejegyzés :)
 
A Black Celebration Tour - akárcsak a nagylemez - a Black Celebration-nel kezdődött. De nem akárhogy: ahogy azt az A Question Of Time kislemezen található birminghami felvételen is hallható, a koncert introja a Christlas Island című dal volt; majd ezután jött a Stripped-ből "Dave Porschehangja", ám aztán a bekúszó sötét hangok egyértelművé tették, hogy a Black Celebration lesz a nyitódal! A dal szinte semmiben nem tér el az albumverziótól: de például a beindulós rész előtt (az "another black day" rész után) nem változik meg a dalt végigkísérő szintidallam hangszíne, mint az albumverzióban. Az "I want to take you in my arms" sort Martin énekli ebben a verzióban., és a dal kicsit hosszabbra engedett lezáró részén egy plusz szintiszólam is bejön. Ezen a videón az 1986-os londoni koncertről láthatjuk a nagysikerű Black Celebration Tour nyitányát.
 

Buli a Baltikumban, második rész: 15 évvel ezelőtti fellépés Rigából!

Ezt a zsúfolt napot szintén egy Touring The Angel-koncerttel zárjuk, akárcsak tegnap: ma 15 éve Rigában lépett fel a Depeche Mode - teljes koncertfelvétel áll rendelkezésünkre erről a fellépésről is. Jó éjszakát - holnap a Black Celebration koncertfelvétel-dömping következik!
 

A másik szülinapos - 4 éves a Spirit!

A 14 Depeche Mode nagylemez közül 2 db ugyanazon a napon jelent meg. Március 17. nemcsak a Black Celebration, hanem a SPIRIT születésnapja is! Már 4 éves a mindmáig utolsó Depeche Mode album. Idézzük fel a teljes lemezt, az 5 bónusz remixszel egyetemben!
 

Megváltoztathatod a világot - a Black Celebration megjelenésének napja

Boldog születésnapot, Black Celebration! 35 éves és semmit sem veszített a frissességéből. Az a helyzet, hogy bármennyire is furcsa, de 1986 március 17.-én nem a Black Celebration megjelenése volt az egyetlen dolog, ami a világban történt. Martin ezt egyértelműen jelezte is a New Dress című dalban, azzal, hogy tágabb értelemben vett politikai kérdéseket vett bele a dalszövegbe - de azt nem tudom megerősíteni, hogy Diana hercegnő valóban új ruhát viselt-e. Nézzük inkább a zenét:

UK No.1. kislemez ebben az időszakban: Diana Ross - Chain Reaction.
UK No.1 lemez: Dire Straits - Brothers In Arms
USA No.1. kislemez: Starship - Sara
USA No.1. album: Whitney Houston - Whitney Houston

Ebből is látszik, hogy a világnak nagy szüksége volt a Black Celebration-re, habár ezen a napon nem ez volt az egyetlen érdekes kiadvány. Például a U.K. Compilation Hits 4 elnevezésű válogatás is ezen a napon jelent meg, ami mindjárt az A-Ha: The Sun Always Shines On TV című dalával kezdődött, ami szerintem rendben van.

Az aznapi egyéb világesemények nem annyira izgalmasak, mint amennyire egy ilyen jeles napon elvárható. Például a belga hírcsatornáknak valószínűlek ki kellett dobniuk a gondosan elkészített Black Celebration-műsorukat, mivel arról kellett hírt adniuk, hogy a Haemers-bűnbanda kirabolt egy Belgiumon keresztül aranyat szállító járművet. Az arany értéke 24 millió belga frank volt, ami egyértelműen mutatja, hogy a bandának nagy szüksége volt készpénzre , hogy megvehessék a Stripped 12'' fehér vinylt, sőt, már egy külön pénzverdét is létesítettek egy bontatlan A Question Of Lust kazettás kislemez és francia CD beszerzése céljából.

Ezen a napon született Edin Dzeko focista, Paul Weller bohóc és Miles Kane az Arctic Monkeysből. Fogalmam sincs, hogy bármelyikük rajong-e a Black Celebration-ért, de valamiért el tudom képzelni, hogy Dzeko DM rajongó, bár sejtelmem sincs, miért. Természetesen ez volt az írországi St. Patrick's Day is (nemcsak Írországban, hanem Amerika azon részén is, amelyik azt tetteti magáról, hogy zöld). Ha így jobban tetszik, "zöld ünnep!"

A Time magazin a munkahelyi droghasználatra figyelmeztetett, és elmagyarázta, hogy a vállalatok mennyire aggódnak a drogok miatt és hogy hogy próbálják kiűzni a munkahelyről ezeket. Biztos vagyok benne, hogy valaki elsütötte a munkahelyen azt, hogy "drugs are everywhere - there are drugs in the workplace - for a start"...

Sőt, még Garfield sem a Depeche Mode-ra gondolt.

De miért is tenné? Végül is talán csak a magunkfajta emberek számára volt fontos ez a dátum, 1986 március 17.-e, amikor megjelent a Black Celebration. Az album New Dress című dalában Martin arról ír, hogy tisztában van a világszerte zajló politikai és gazdasági eseményekkel, és mindezeket alaposan megfontolja, hogy felelős, megalapozott döntést hozzon. Ehhez a döntéshozatalhoz szörnyűségeket, például repülőgép-szerencsétlenségeket és éhinségeket állít szembe a bulvárimédia híresség-mániájával, hogy kiemelje, hogy ki áll a jó és ki a rossz oldalon. És ekkor megláttam az utolsó hírt az oldalon.

1986 március 17.-én Andrew herceg és Sarah Ferguson eljegyezték egymást. Lehet, hogy aznap még nem, de a hivatalos bejelentéskor lefogadom, hogy Diana hercegnő új ruhát viselt."

A cikk eredetije itt található, képekkel és Garfield-dal:
http://almostpredictablealmost1.blogspot.com/2016/03/black-celebration-release-day-you-can.html

35 éves a Black Celebration! 11. New Dress

Mi jöhet egy ilyen érzelmes, érzékeny, nagyívű album végére, mint a ma 35 éve megjelent Black Celebration? Hát, kissé szomorú módon egy dal, ami teljesen lerombolja a hangulatot. A NEW DRESS még hangszerelésében is, de dalszövegeit és hangulatát tekintve abszolút lelóg a lemezről: ez a fajta direkt és naiv politizálás a Construction Time Again-t idézi. A kemény, néha megbicsakló dobalapok mögött a szintidallamok egész érdekesek, amelyek aztán az indulószerű (és szövegét tekintve ha lehet, még naivabb) refrén mögött teljesednek ki jobban. Miután végighallgattuk a huszonévesek rácsodálkozását a bulvársajtóra, véget is ér a lemez, ilyen kurtán-furcsán - és az utolsó másodpercében a Stripped kezdőhangjának felidézésével! Számomra ez a leggyengébb dal a lemezen - várom a felháborodott rajongókat :) én pedig hamarosan jövök egy fordítással, amelynek a címe a New Dress-ből származik! :)
 

35 éves a Black Celebration! 10. Dressed In Black

És jön az album negyedik kis 3 perc alatti gyöngyszeme, a DRESSED IN BLACK! Ez jelent tehát meg az album megjelenése előtt a Record Mirror mellékleteként (és amelynek teljes verzióját a tavaly megjelent MODE CD Boxon hallhattuk először). Ez egy mélyebb, meseszerűbb, sokkal több produceri munkával összerakott verzió, és noha szinte érezzük Martin erős jelenlétét, mégis Dave énekli (koncerteken csak Martin adta mégis elő, de a koncertverziókról holnap részletesen megemlékezem majd). Ismét csak nem evilági, "mesebeli" hangulat, szinte mesejáték-szerű a hangszerelés is; van egy jó értelmeben vett színpadiasság a dalban. A dal csúcspontja a dal "As a picture of herself" rész, amely aztán egy teljesen kiismerhetetlen, meglepő, és elképesztően bravúros dallamba torkollik az "And it's all there to see / If you only give in / To the fire within" résznél. Ezután jön Martin kísérteties "oooooh, dressed in black again" része. A dalszöveg is elég színpadias a szélsőséges képeivel - hihetetlen, hogy mennyire mélységesen alternatív zenekar volt (ekkor még) a Depeche Mode; ilyesfajta dalokat később már nem nagyon "engedtek meg" maguknak...
 

35 éves a Black Celebration! 9. World Full Of Nothing

Ismét összefolynak a dalok, és ismét kopogásszerű hangokkal indulunk: itt az idő egy újabb Martin miniballadának! A dalszövegíró egyedülálló módon a szokásos kettőhöz képest 4 dalban is fő vokált visz az albumon; ez a negyedik ilyen dal, melynek már a címe is beszédes: WORLD FULL OF NOTHING. Gyönyörűen kitartott szintihangok, "elolvasztó" harmóniák: ez a lemez tele van ilyen fura Martin "miniötletekkel": akár hiányérzetünk is lehetne némelyiknél (Sometimes, ugye), de mégis mindegyik egytől egyik gyönyörű dal... A refrénnél a vonóshangokkal kísért billentyűs tényleg meseszerűvé növeli az élményt. A dalszöveg? Vágy, szerelem, csalódás, ártatlanság elvesztése, és ezzel szemben a "semmivel teli világ" - említettem már, hogy mennyire koncepciózusak a Black Celebration album dalszövegei? És amikor már azt hihetnénk, hogy fokozhatatlan a gyönyörűség, akkor jön Martin dupla vokállal, ami aztán elhalkul (pont, mint a Here Is The House végén), és csak a szépséges zene marad, ami - az utolsó pár másodpercében - szinte már a Clean-t vetíti elő... Újabb Martin-gyöngyszem, talán az egyik legszebb a teljes Depeche Mode katalógusban.
 

35 éves a Black Celebration! 8. Here Is The House

A Stripped igencsak hangsúlyos dobjai és Dave Porschéjának kérlelhetetlenül ismétlődő hangja lassan elhalkulnak, és meglepő módon óraketyegésbe mennek át, ami alatt egy puhán, két hangon kopogó hang hallatszik. És máris "in medias res", a refrénjével kezdődik a következő dal, a HERE IS THE HOUSE! Dave és Martin egyik legemlékezetesebb közös vokálja hallható, és általában véve is igen hangsúlyos Martin énekének jelenléte: több szövegrészletet csak ő énekel, és a dal végén a "oooo" hang is egyedül az övé. A gyönyörű keresztharmoniákkal, ám kifejezetten popos zenei alapokkal bíró dalt egy minduntalan visszatérő, fura, egyik fültől a másikig haladó pergő hangminta kíséri. A dal szövege ismét csak a "maradjunk itthon, kettesben jó, kint gonosz a világ" gondolatmenet: dalszöveg-témákat tekintve (és az utolsó számot leszámítva) a Black Celebration talán a leginkább koherens Depeche Mode album! A dal végén a refrén ismételgetése egyre halkul, és már csak Martin "oooo" vokálja marad kellően erős, ami aztán le is zárja a dalt. Az egyik rejtett kincs a lemezről!
 

35 éves a Black Celebration! 7. Stripped

A hirtelen végetérő A Question Of Time után a villámgyorsan következnek a STRIPPED kezdő taktusai, majd Dave jól ismert Porschéjának a hangjai. Az album két legnagyobb slágere egymás után következik tehát, és nyers, kemény A Question Of Time után a Stripped nagyon jól illeszkedik. Van némi eltérés a kislemezverziótól: először is az elején hosszabb a Porsche-hang, másodszor pedig a végső refrének előtt a csodálatos szintetizátordallam több teret kap; kétszer csak önmagában, szöveg nélkül megy végig (a kislemezen mind az ötször ráéneklik a refrént). A dal szövege pedig ismétcsak programadó, és ismétcsak nagyon jól illeszkedik a lemez alaptémájába: fogjunk össze mi ketten a testiség és az egymásra figyelés erejével a gonosz külvilág ellen. Van egyfajta "hippi", urbánus világtól elforduló hangulata is a dalnak. Zeneileg briliáns harmóniák alkotják, és a basszusmenet legváratlanabb váltásai hozzák a dal legemlékezetesebb pillanatait (pl. a "breathing in fumes" résznél a "fumes" kiéneklésekor). Kevésbé slágeres dal, mint az A Question Of Time, ám így is korszakalkotó: talán a legjobb dal a lemezről.
 

35 éves a Black Celebration! 6. A Question Of Time

A ma 35 éve megjelent Black Celebration album B-oldalán az első hangok keménysége és a vérforraló dob és basszus egy pillanatra nem hagy kétséget afelől, hogy Dave visszatér! A dal címe A QUESTION OF TIME, és a lemez legnagyobb slágere, de az albumon valahogy nem ugrik ki a többi közül, szépen belesimul a koncepcióba. Dave elképesztően jól játszik a hangjával: ha kell, lágy, ha kell, kemény. A kőkemény, agresszív ritmusú dal az ikonikus szintihangjával az ártatlanság elvesztéséről szól: a szövegíró félt egy csinos valakit, ám ugyanakkor minduntalan kitűnik, hogy önös érdekekből akarja őt bezárva, a saját maga közelében tartani, majd a végén ki is bújik a szög a zsákból, hogy valójában a szerző is ugyanolyan, mint azok, akiktől félti az "ő kicsikéjét" ("ismerem a fajtámat, tudom, hogy mi jár a fejünkben".). Dave egy interjúban elmondta, hogy ez a dal a sampling technológia csúcspontja: állítása szerint ez a dal kizárólag hangmintákból épült fel. Kemény, agresszív ritmusú, igazi vérpezsdítő sikerdal tehát, amelyből aztán - jóval slágeresebb dobokkal - óriási sikerszám, majd koncertkedvenc lett.
 

süti beállítások módosítása
Mobil