A 2009-es rotterdami reggae-mókáról a következőket osztotta meg Angelinda a HOME Fórumról:

„Miután Martin elénekelte a Home-ot, néhány ember elkezdte a szokásos éneklést a gitár dallamára, de nem igazán működött, bármennyire is próbálkozott Martin. Ekkor Dave feljött a színpadra, megölelte Martin-t, majd Martin súgott valamit Dave fülébe, amire Dave nevetett és bólintott. Aztán Dave megragadta a mikrofont és belemondta: „Tényleg? Tényleg ezt akarod?” És aztán odaszólt Peter-nek, hogy segítsen neki a közönségénekeltetésben. Ezután Dave elkezdett énekelni valami reggae-es cuccot, és énekelte, hogy „yay-az”, reggae stílusban. Majd ránézett Martinra és nevetett, aztán rámutatott és azt mondta: „Megcsináltad! Végre megcsináltad! Haha!”. Szóval szerintem Martin mindig akart valami reggae-szerűséget belecsempészni a koncertbe – ez talán egy poén, amit akkor találtak ki, amikor a koncertek afterpartyján Martin iPodjáról reggae-t hallgattak?”

Nézzük a Depeche Mode reggae-pillanatát, 2009-ből, Rotterdamból (a videó utolsó percében található):

Ma 10 éve Rotterdamban lépett fel a Depeche Mode. Nézzük a turnéblogot:

„Dél körül érkeztem Rotterdamba, és a színpad már fel is volt állítva, sőt, majdnem kész is volt

A küszöbön álló síelési szezon foglalkoztatta a legénységet, ami pont a zürichi koncertek előtt lesz – a legtöbben a csapatból ezen izgultak, ez foglalkoztatta őket, szóval volt ma egy kis Idétlen időkig-feeling, amikor velük beszélgettem.

Barcelonában láttam utoljára a turnét, és azok továbbra is verhetetlenek maradnak, de Rotterdam is egy elég masszív koncertet hozott. Pár kis apróság be lett építve a fellépésbe, amik igazán különlegessé tették ezt a koncertet is.

Christian kicsit megvariálta a Policy Of Truth-t, és ma este Dave megkérdezte Martint, hogy „Tényleg akarod?” – aztán a DM reggae-t kezdett játszani egy pár másodpercre, vicces volt.

A tömeg nem volt a leglelkesebb, de az állóhely végig táncolt. Az ülőhelyeken eltartott egy ideig, amíg megtalálták a lábaikat, de a koncert végére azért sikerült.

A banda lendületben volt, az előadás hibátlan volt, az együttestagok között lévő kémia ismét egy fantasztikus koncertet varázsolt.

Láttam az Insight-ot ma este, csodálatos zongorával, és Mr. Gordeno gyönyörű háttérvokáljával és Martni énekével, egyszerűen lélegzetelállító volt. Sajnos a Fly On The Windscreen kiesett a setlistből – remélem, hogy valamikor a jövőben még visszatér, mert számomra az volt a buli csúcspontja.”

A Fly On The Windscreen sajnos nem tért vissza, mindenesetre nézzük meg teljes egészében ezt a valóban energikus fellépést – a következő bejegyzésben pedig kitérünk arra, hogy mi is volt ez a „reggae-dolog!”

A Tour Of The Universe 10 éve ezekben a napokban újra Németország felé kanyarodott: ezen a napon Erfurtban léptek fel a fiúk.

A turnéblog egy aranyos sztorit elevenít fel:

"Azon poénkodunk már napok óta, hogy megérkeztünk a szülőföldünkre :) A Messehalle-koncert remek volt, az egyik legjobban itt szólt a cucc. A keverőpulthoz sikerült feljutnom, és lőttem néhány remek fotót a bandáról, különböző perspektívákból. A koncert egy pontján a mi illusztris biztonsági főnökünk odahozott nekem egy fiatal fiút a közönségből, hogy együtt nézzük a koncertet a színpad oldalán. Talán mondani sem kell, de eléggé izgult! Jók lettek a képek, nagyon jó visszatérni Németországba, talán a legnagyobb rajongóikhoz. Ez egy ünnep :)"

Nézzük meg a családiasnak tűnő koncertről a World In My Eyes-t, különösen azt a részt, amikor Dave kijön a kifutóra, hogy megfogja a kezét néhány rajongónak:

Kíváncsian várom a véleményeket :)