Depeche Mode összes

Depeche Mode összes

A legjobb Pink Noise mix

2021. április 23. - Szigi.
Még mindig egy mondat a Dream On kritikáiról: Kristian Bartos a svéd WOW! 105.5 azt mondta, hogy bár a dalt másodszor is meg kell hallgatni, hogy teljes mértékben értékelni lehessen, "hosszan tartó hatású" kislemez lesz. Sandra Boussu, a belgiumi FM Limburg zenei vezetője pozitív kritikát adott a dalról, de kételkedett abban, hogy a "Dream On" európai szintű sláger lesz, szerinte túl erős a DM stílusváltása. (a Dream On Wikipedia oldaláról fordítottam)
 
A Richard Morel-féle Dream On mixek legcsodálatosabbja a DREAM ON (MOREL'S PAIN IS WAITING MIX), ahol az eddigi klubos hangulatot szépséges, visszafogott, harmóniaalapú változatra cseréli Mr. Morel. Egyértelműen a kedvenc mixem a Pink Noise-újraértelmezések közül, noha mindegyiket élvezetesnek találom.
 

Még Dream On kritikák és még Pink Noise mixek

További Dream On recenziók 2001-ből: a Music & Media 2001. április 7-i számában a "Pick of the Week"-nek nevezte a lemezt, Ville Vilén a Radiomafiától pedig megdicsérte a "klasszikus" dalszerzést a "modern" hangzással. (a Dream On Wikipedia oldaláról fordítottam)
 
Újabb Richard Morel (Pink Noise) mixszel folytatjuk a 20 éves Dream On kislemezezre való megemlékezésünket. A DREAM ON (MOREL'S PINK NOISE DUB) nem meglepő módon egy valamivel rövidebb, és kevesebb szöveggel bíró változata az előző bejegyzésben taglalt Club Mixnek.
 

Még Morel "rózsaszín zaja" és még zenei szaksajtó

A Dream On recenzióihoz még adalék: a dal az AllMusic-on ötből három csillagot kapott, Ned Raggett kritikus Timbaland munkáihoz hasonlította a szerzeményt, és megjegyezte, hogy Dave Gahan szövegmondása "az egyik legjobb". (a Dream On Wikipedia oldaláról fordítottam)
 
Az előző bejegyzésben említett Richard Morel (Pink Noise) mixekkel haladunk tovább. A következő a DREAM ON (MOREL'S PINK NOISE CLUB MIX), ami az előző radio editnek egy hosszabb változata. A meleg basszusok és a lüktető táncos ütemet megmaradtak szerencsére!
 

Richard Morel mix és a zenei szaksajtó véleménye a Dream On-ról

És hogy mi volt a zenei szaksajtó véleménye a Dream On-ról? A Billboard magazin kritikájában Eric Aiese a következőket írta a: "Nehéz visszaemlékezni, mikor csinált utoljára a DM valami ennyire organikusat, mindenesetre a "Dream On" meglepően frissítőnek bizonyul. A gitárvonal egy fülbemászó zenei fejtörő, és a minimális dallam meggyőzően hangzik. győztesnek hangzik." Ugyanennek a magazinnak egy másik kritikája "kőkeménynek" nevezte a számot. (a Dream On Wikipedia oldaláról fordítottam)
 
Az Exciter korszak arról is híres volt, hogy különböző klub promó CD-kre meglepő, az alapverziókhoz képest új mixek kerültek fel. Ezért van a Dream On-nak, de főleg az I Feel Loved-nak és a Freelove-nak rengeteg átdolgozása. A Dream On-nak az USA-ban egy hatszámos DJ promója jelent meg, amelyen a Dave Clarke Acoustic Version-on kívül 5 vadonatúj mix volt megtalálható. Ezek közül négyet Richard Morel jegyzet, aki a Pink Noise név alatt már Pet Shop Boys remixekkel tette le a névjegyét 1996-ban (Se A Vida É). A négy mix - klubos, house-os jellege mellett - kifejezetten kellemes hallgatnivaló. Elsőként itt van tehát a DREAM ON (MOREL'S PINK NOISE RADIO EDIT!)
 

Bushwacka egy sikeresebb megközelítése

Mark Bell (2001, Keyboard magazin): "A "Dream On"-ban az elektronikus hangokat ugyanolyan tisztelettel kezeltük, mint az akusztikusakat. Nagyon unalmasnak találom, amikor az elektronikus dolgokat úgy kezelik, mintha a jövőből jöttek volna, azzal a sok fázis állogatással és hülye pattogással mindenfelé. Ez a dal igazán őszinte volt, a teljes élő előadással, érintetlenül, a dekoratív elektronikával, ami hozzáad a tempóhoz és a dal narratívájához." (a DM Live Wiki oldalról fordítottam)
 
A Dream On kislemez másik "vinyl only" mixe a DREAM ON (BUSHWACKA BLUNT MIX) volt, ami természetesen egy másik megközelítése volt Bushwacka részéről a dalnak, mint a klubos-houseos Tough Guy remix. Sejtelmes kezdés, izgalmas hangok, majd hirtelen mintha az albumverzióra váltanánk át, de aztán máris jön a négynegyed. Szerencsére azonban ezután nem fullad unalomba a remix, váratlan szintiszólamok jönnek, Dave hangja mint effekt van felhasználva: az ugyancsak tetszetős, ám eléggé üres Tough Guy mixhez képest váratlanul jó ez a változat!
 

Dave Clarke keménykedik

Mark Bell: "A "Dream On" két fő gitársávból áll. Az elsőhöz nejlonhúrokat használtunk, a második vonalhoz pedig acélhúrokat. Mindkét sávot nagyon közel vettük fel a mikrofonhoz, hogy sok zajt és egyfajta különleges "pumpaeffektet" kapjuk. Ha nagyon halkan játszol akusztikus gitáron, akkor sok furcsa hangot és zajt kapsz, amitől szinte elektronikusan hangzik. Volt tehát egy gitársávunk a megfelelő groove-val, és úgy dolgoztunk vele, mintha egy loop lenne. A másik vonalat a PlugIn Vocalignnal állítottuk be. Olyan volt, mint egy élő előadás, de nagyon feszes időzítéssel." (a DM Live Wiki oldalról fordítottam)
 
2001-től a vinylek szűk évtizede következett a Depeche Mode diszkográfiájában: az Európában kapható 12''-esek közül egyetlen háromszámos kiadvány jelent mindössze meg. Ennek első dala a már ismert Bushwacka Tough Guy mix volt, a második pedig a DREAM ON (DAVE CLARKE REMIX). Ez élesen eltér a már ismert Acoustic Version-tól: kőkemény dobokkal indul és ezzel a szigorú, meglepően felpörgetett tempóval megy tovább. Talán az egyik legkeményebb DM remix ez - és messze nem a legjobb.
 

Unsound Methods - Még egy beteges mix

Martin, 2001: "Milliószor mondtam már, hogy nem szeretek annyira beszélni a dalokról, de azt elmondhatom, hogy sok emberről szól, akiket ismerek, és rólam. A dalok sosem szólnak egy konkrét dologról. A dalok a többi ember és az én önutálatomról szólnak. Hogyan tettem ezt tönkre?! "Itt az új kislemezünk, az önutálatról szól (...) Soha ne használd esküvői dalnak" (a DM Live Wiki oldalról fordítottam)
 
A második Dream On CD negyedik, utolsó dala egy még az Octagon Man Mixnél is szétcsúszottabb alkotás, szintén egy Martin DJ-szett "szökevénytől". A DREAM ON (KID606 REMIX) úgy kezdődik, mint az eredeti változat, ám aztán néhány másodperc alatt a "teljes szétesés" lesz úrrá az alkotáson, és egy idegesítő, magas gépi hang vonul végig az alkotáson. Kid606, azaz a venezuelai (!) Miguel Trost De Pedro alkotásával indult a 2001-es Martin DJ szett (Nobody Wants To Be A Star Anymore), így legalább "visszamenőleg" érthető volt a szerepeltetése. Noha ez egy talán még nehezebben hallgatható mix, mint az Octagon Man (kortárs elektronikáért rajongó vájtfülűek előnyben), mégis valahogy sikerül hozni az Exciter korszak felületes, vibráló, széteső, enyhén beteges hangulatát.
 

Megérkezünk a beteges mixek birodalmába - Dream On, Octagon Man Mix

Dave, 2017: "Mark Bell, aki az [Exciter] producere volt - és sajnos néhány éve meghalt, sajnos már nincs velünk - megtanított néhány érdekes dologra a hangom használatáról. Ő előtte Björkkel dolgozott, és sok mindent hasznosított a stúdióban abból, ahogy Björk bánik a hangjával. Megtanultam, hogyan kell szinte suttogva, nagyon halkan és nagyon közel énekelni a mikrofonhoz, hogyan használjam a hangomban lévő összes zörejt, hogy képes legyek létrehozni ezt a lényt, ezt a dolgot, és a "Dream On" szövegét tekintve egy olyan dal volt, ahol egy olyan karakterré válhatok minden szenvedés nélkül, ami csak akarok lenni. Beleléphettem, és kiléphettem belőle akármikor." (a DM Live Wiki oldalról fordítottam)
 
A következő mixünk a DREAM ON (OCTAGON MAN MIX), amellyel belépünk az Exciter-korszakra igencsak jellemző "beteges mixek" közé. Octagon Man, azaz Jonathan Saul Kane már egyértelműen Martin ízlését tükrözi, annál is inkább, mert Octagon Man a Cess című dalával szerepelt az Exciter Tour koncertjei előtt felcsendülő Martin DJ szettben is. A mix nem könnyen hallgatható, többször mintha több hangsáv szólna együtt, bár legalább a ritmus nem csúszik szét, mint a következő mixnél :D Gyakran rontottnak tűnik a hangzás is - igazi kísérleti zene, Martin 2001-es ízlésének tökéletes leképezése!
 

Martin véleménye a Dream On-ról és egy DJ legenda is megérkezik

Martin: Nos, mindig is utáltam a számok jelentését fejtegetni. Már csak azon egyszerű oknál fogva is, mert számomra jelent valamit egy dal, más számára pedig akár valami teljesen mást is jelenthet. Úgyhogy maximum a dal hangulatáról, illetve a megszületésének paramétereiről tudok beszámolni... Az eredeti demót Gareth [Jones] és Paul [Freegard] barátomnak játszottam le. A demóra persze akusztikus gitárral játszottam fel a számot... az alap ötlet ezzel szemben az volt, hogy a végére egyáltalán ne legyen benne gitár. Ki akartuk venni a gitárt, és ezáltal teljesen más irányba elvinni a számot. Amikor aztán már vagy négy napja dolgoztunk rajta és kialakult az a nagyon szeszélyes elektronikus ütem a háttérben, egy hirtelen ötlettel visszaraktuk az eredeti gitárszólamot. Az eredmény az volt, hogy kaptunk egy olyan blues-os, akusztikus gitárkíséretet, amely teljesen különbözött mindentől, amit a számban hallhatsz. Rájöttünk, hogy a kettő kombinációja valami igazán különös hangzást alkot. (a fordítás a HDMFC oldaláról származik).
 
A második Dream On maxi második alkotása a DREAM ON (DAVE CLARKE ACOUSTIC VERSION), ami megkerülhetetlen jelentőségű brit DJ és producer, Dave Clarke munkája. Kisebb meglepetésre lelassított gitárjátékkal indul (pontosan így játszotta Martin az Exciter Touron, amikor az Easy Tiger-ből átment a Dream On-ba az intro), aztán bejön a kemény dobalap, ami valahogy az Ultra-korszak mixeire (főleg az Only When I Lose Myself Subsonic Legacy mixére) emlékeztet engem. A kitűnő mix nagyon hirtelen ér véget. Ez a változat is remixválogatáson végezte (ami - tekintve a remixelő hírnevét - nem is meglepő): ez a Remixes 81-04-en található meg.
 

2001 legnagyobb klubslágere

Fletch: A 'Dream On' munkálataival kezdődött a folyamat. Talán egyike volt ez az első új számoknak, amelyet Martin megírt. Ezzel együtt, úgy érzem, a dal jól definiálja magát az egész albumot is. A szám tulajdonképpen nem más, mint egy elektromos ütem találkozása néhány blues-os, akusztikus gitárfutammal, amelyet egy igazán jól eltalált szöveg egészít ki a maga megkapó refrénjével. Örülök, hogy ezt a dalt vettük fel először és hiszem, hogy nagyban segített kijelölni az albumon hallható pozitív irányvonalat. (a fordítás a HDMFC honlapjáról származik).
 
A Dream On maxi második CD-jén az első dal a DREAM ON (BUSHWACKA TOUGH GUY REMIX). A mix készítője az ekkortájt népszerűsége csúcsán lévő Layo & Bushwacka! név mögött rejtőző DJ páros, Layo Paskin és Matthew Benjamin volt. A mix egyszerű klubremix, house alapütemmel, némi ürességgel, kissé szomorkás hangulattal - és hatalmas népszerűséggel: 2001 egyik legnagyobb klubslágere lett ugyanis a dal szerte a világon. A DJ-k ugyanis - miután az előző két DM lemez kislemezes mixei között kevés volt, ami az ínyükre volt - keblükre ölelték újra a zenekart, és 2001 nyarán-őszén lépni sem lehetett a Dream On-I Feel Loved-Freelove remixektől. Nemcsak a nagylemez (az Exciter) lett tehát populárisabb, hanem a mixek egy része is (de messze nem az összes!). A mix népszerűségére jellemző, hogy a második DM remixválogatás, a Remixes 2 81-11 első számának tették meg (kisebb érdekesség, hogy az egylemezes verzión egy rövidebb változat szerepel, a háromlemezesen viszont ez):
 

süti beállítások módosítása